0° Budapest
2026 január 26., hétfő
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
A stratégiai atomrobbantás Oroszországra is veszélyt jelentene, a taktikai nukleáris fegyverek bevetése pedig nem döntené el a háborút, legfeljebb csak csatát lehet vele nyerni - véli George Friedman amerikai geopolitikai elemző, aki azzal a gondolatkísérlettel is eljátszott, mi lenne, ha Moszkva úgy döntene, hogy az USA szövetségeseit támadja meg, így gyengítve Ukrajnát. Szerinte ez esetben Romániát és Moldovát támadnák meg az oroszok, de kevés esélyük lenne. Friedman Orbán Viktor egyik kedvenc szerzője.
Folyamatosan érkeznek a reakciók Putyin beszédére. Vannak, akik szerint a beszéd az orosz kudarc, a gyengeség jele.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint az orosz elnök által mondottak csak alátámasztják, hogy a háború menete nem a Kreml elképzelései szerint alakul.
Gillian Keegan brit külügyminiszter szerint az orosz elnök által elmondottak komoly fenyegetésnek számítanak, de már korábban is elhangzottak ilyenek.
