Bár a mai szülők nagy többsége már tisztában van a szájhigiénia fontosságával, rengeteg kicsi küzd fogszuvasodással, amit az anyukák és apukák talán észre sem vesznek.
Egyre többször, egyre többféleképpen tudja kiváltani az embert a mesterséges intelligencia, az viszont meglepő, hogy még egy olyan területen is tartanak tőle, amelyik igencsak humánnak mondható. Legutóbb a szépirodalmi művek szerzői fogalmazták meg ezzel kapcsolatos aggályaikat, egészen odáig menve, hogy az AI mögött álló cégek tulajdonképpen ellopják a kreativitásukat.
Maroknyi techcég dollárszázmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz a mesterséges intelligenciába, miközben a megtérülés minimális. A piacduzzasztás közepette a technológia egyelőre nem tudja azt, amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebb párhuzamok látszanak a dotkomlufival.
Hiába felhő számítástechnika, hiába AI, évekig állhatnak üresen nagyteljesítményű adatközpontok a technológia Mekkájában, a Szilícium-völgyben. Az ok meglehetősen prózai: Santa Clara nem tud megbirkózni a növekvő villamosenergia-igényekkel. Sőt, az Egyesült Államok más régióiban is hasonló a helyzet.
Az ELTE fizikusai is részt vettek abban a nagyszabású kísérletben, amelynek keretében sikerült megmérni a valaha létrehozott legforróbb anyag, az univerzum születése utáni pillanatokban is jelenlevő kvark-gluon plazma hőmérsékletét, ami 220 ezerszer forróbb lehetett még a Nap 15 millió fokos középpontjánál is.