0° Budapest
2026 január 27., kedd
Az osztrák Kurier című lap megtudta, ki az a magyar személy, akinek a neve a több milliárd forint értékű, Magyarországról kivitt Gustav Klimt-festmény exportengedély-kérelmén szerepel. A képet azóta lefoglalták az osztrák hatóságok, mert jogtalanul vihették ki Magyarországról.
„Nagykövet úr, mit képzel magáról? Attól, hogy mi nem akarunk háborút, az nem egy múló divat” – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.
Többek között orvosok, tanárok, ápolók, vállalkozók, gazdák közül kerülhetnek ki a jelöltek.
A Fővárosi Törvényszék a HVG-vel közölte: a Hadházy Ákos által közzétett konkrét esetről nincs tudomásuk.
