Nagyobb az első héthavi külkereskedelmi hiányunk, mint amekkora tavaly ilyenkor a többlet volt. A júliusi hiány ezen belül is kiugró szintet jelent, most először sikerült összehozni egyetlen hónap alatt egymilliárd eurósnál is nagyobb hiányt.
Kijött egy új számítás. Az ársapka segíthet, de azért nem menti meg a helyzetet.
Mi ad okot az optimizmusra és mi a pesszimizmusra a hazai fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban? Hogy lesz egy idegenforgalmi közgazdászból treehugger, és hogy látja, elég lesz-e amit most teszünk, és ha nem, mennyi időnk van és mit kellene jobban csinálnunk? A fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében, Hankó Gergely természetvédelmi mérnökkel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Elképesztő ütemben drágulnak az élelmiszerek, sok közülük 30-50 százalékkal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt, de nem egy olyan tétel is akad, amelyben 60 százalék fölötti az áremelkedés. Megnéztük, hogy a rég nem látott szintre nőtt infláció összetevői közül minek az ára nőtt a legcsúnyábban.
1998 első hónapjai óta nem volt olyan magas infláció, mint most, 15,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a maginfláció pedig 19 százalékosra ugrott. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek.