A választónak nem kell olyan áldozatokat vállalnia, mint Szabó Bence volt rendőr századosnak. Az egyetlen kényelmetlenség: négyévente egyszer, 13 órán keresztül van az emberek kezében, hogy ítélkezzenek. Utána már nincs súlya semminek, sem egy Facebook-lájknak, sem a tüntetésnek.
Ha a hatalom veszít, az persze nem jelenti azt, hogy mostantól másképp leszünk egyformák. Nem erre adunk felhatalmazást, hanem pont arra, hogy lehessünk sokfélék, különbözőek, a mélyen hívő falusi kertésztől a liberális leszbikusig. Akik most együtt indulnak el. Nem azért, mert pont ugyanazt gondolják, hanem mert mind kinőtték Orbán ketrecét. Aztán majd vigyázunk, hogy ne építsünk új ketrecet.
Akár szavazunk, akár telefonkészüléket választunk olyasmit keresünk, amit használni tudunk, tartós és lesz rajta legalább négy év garancia.
A NER nem pusztán azért tud tizenhat éve úgy működni, ahogy a diktatúrák vagy a maffia szoktak, mert Orbán Viktor olyan biztos kézzel tartja egyben a rendszert. Hanem azért is, mert biztosak lehettek benne: senki nem fog megszólalni. Ennek most vége.
Mi jöhet még azután, hogy az Orbán-rezsim erőszakszervezetekkel ront a nemzetre, családi pénzjegynyomdává alakította a gazdaságot, és Mária helyett nyíltan Putyin elvtársnak ajánlotta fel az országot? Mi hat még a választókra? Szubjektív lapajánló.