A Nobel-díjas író úgy érzi, előbb meg kéne változnia az „áldatlan állapotnak”, amely elválasztja, és nem összeköti a legnagyobb művészeket.
Hofi Géza, mint szinte mindenki, aki valamire is vitte Magyarországon a 20. században, megosztó személyiségnek számít, tömegek rajonganak érte, miközben népes azok tábora is, akik a kádári hatalommal ápolt kétes viszonya miatt bírálják. Bizonyos pontig mindkét tábornak igaza van, hiszen ahhoz, hogy Hoffmann Géza porcelángyári munkás kabarétörténeti ikonná, „a Hofivá” váljon, éppúgy szükség volt a benne meglévő elementáris erejű tehetségre, mint az aczéli kultúrpolitika hathatós támogatására.
Hogy jön ki ez? – tette fel a kérdést.
„Tökéletes példája annak, hogyan találkozhat a tudományos ismeretterjesztés a legmagasabb szintű könyvművészettel” – indokolta döntését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A tavaly megjelent könyvek közül hármat találtak díjra érdemesnek.
A miniszter szerint az elmúlt 16 évben az emberek jelentős része nem tapasztalhatta meg, mi a közszolgálati média valódi szerepe.