0° Budapest
2026 március 16., hétfő
Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.
Többek között orvosok, tanárok, ápolók, vállalkozók, gazdák közül kerülhetnek ki a jelöltek.
A Fővárosi Törvényszék a HVG-vel közölte: a Hadházy Ákos által közzétett konkrét esetről nincs tudomásuk.
A magyar kormány mindeközben továbbra is blokkolja a Békekeret fegyvervásárlásra használható részét, mivel a többi tagállam ebből Ukrajnát támogatná.
Úgy kezd országjárásba Orbán Viktor, hogy valójában elkerüli az azzal járó politikai kockázatokat, mert elszokott már az utcai konfrontálódástól, ezt inkább Lázár Jánosra hagyja – véli Schlanger Márton, a Republikon Intézet elemzője. Így viszont Magyar Péter többet is profitálhat abból, hogy az „utcai harcossal” ellentétben ő tényleg nem ugrik el az utcai harcok elől. Ki mit nyerhet, veszíthet a Győrben induló dupla országjárással? Kiket mozgósíthatnak a fórumok? Összefuthat-e a két politikus és a két tábor a városban?
