0° Budapest
2026 május 31., vasárnap
Amikor a gátlástalanság és az ostobaság összeér: két héttel a választások előtt legyártottak maguknak egy újabb Szőlő utcai botrányt és saját maguk hozták nyilvánosságra.
A magyar társadalom fölött időről időre megjelenik egy hosszú időn át kormányzó nagy párt – ezt példázza az elmúlt 16 év is. De vajon helytállóak-e történeti analógiák ma, amikor a helyzet világos: a Fidesz eltérítette Magyarországot a demokratikus fejlődés útjáról és mintha a végzetébe rohanna? Milyen lehetséges forgatókönyvei vannak egy domináns párt eltűnésének? Orbán magától lett olyan, amilyen, vagy a magyar választók „terméke”? Mennyiben játszott szerepet a Fidesz hosszú kormányzásában a Nyugat viszonylagos gyengesége? Hogyan termelődhetett ki a Tisza Párt és vannak-e a pártpaletta átalakulásának generációs összefüggései? Ezekről is kérdezte a HVG Címlapsztori legutóbbi rendezvényén Csizmadi Ervint, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatóját Dobszay János és Hamvay Péter.
Ámán András egy dokumentumot is megosztott, amibe indoklásként azt írta: erkölcsi értékrendje és szakmai elképzelései eltávolodtak a rendőrség felsővezetése által képviseltektől és elvártaktól, azokat nem tudta és nem is akarta hitelesen képviselni.
Nem szeretünk a halállal – így a végrendelettel sem – foglalkozni. Pedig fontos lenne megtervezni, mi történjen az értékeinkkel, és ez különösen igaz immár a digitális javainkra, például a kriptopénzekre, a felhőben tárolt adatainkra vonatkozóan is.
Tóth Bálint szerint „mind a titkosszolgálatoknál, mind a rendőrségnél rengeteg ellenzéki érzelmű jó szakember dolgozik – az ország védelmében, nem pedig a kormánypárt szolgálatában.
