Visszatérhet az El Niño éghajlati jelenség, minden eddiginél nagyobb forróságot hozhat szerte a világban
A klímamodellek szerint a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő, a három évig tartó La Nina éghajlati jelenséget követően, még ebben az évben visszatér ellenpárja, az El Niño, ami melegebb időjárást eredményezhet – írja a Reuters.
Carlo Buontempo, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója azt mondta, hogy az El Niño hatására az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak, és keleti irányba tolják a meleg vizet, ami magasabb óceáni felszíni hőmérsékletet teremt. Ez a folyamat általában globális szinten rekordhőmérsékletekkel jár. Az még nem tudni, hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be.
Az éghajlati modellek azt sugallják, hogy az északi féltekén a nyarat követően visszatérnek az El Niñóra jellemző állapotok, majd az év vége felé erős El Niño-hatás alakulhat ki – mondta.
A világ eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Niño-hatással – bár az éghajlatváltozás még a jelenség nélküli években is fokozta a szélsőséges hőmérsékleteket.
Az elmúlt nyolc év volt a világ legmelegebb időszaka – ami az üvegházhatású gázok kibocsátása által vezérelt hosszabb távú felmelegedés irányzatát mutatja.
Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Intézetének vezető oktatója szerint az El Niño okozta hőmérséklet súlyosbíthatja az éghajlatváltozás hatásait, amelyekkel az országok már most is szembesülnek – ideértve a súlyos hőhullámokat, a szárazságot és az erdőtüzeket. Úgy vélekedett, figyelembe véve, hogy az emberek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használnak, a világ tovább melegedett, és 2023 még melegebb lesz, mint 2016.
A Kopernikusz tudósai csütörtökön jelentést tettek közzé, amelyben értékelték a világ tavalyi, a feljegyzések szerint ötödik legmelegebb évét, az éghajlati szélsőségeket. Európában 2022-ben volt az eddigi legmelegebb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta szélsőséges esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig az antarktiszi tengeri jég szintje rekordalacsony volt.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben – állapította meg a központ. Történt ez annak ellenére, hogy a világ legtöbb nagy kibocsátója vállalta, hogy nettó kibocsátását végül nullára csökkenti, a globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly mégis tovább nőtt.
