Súlyosan torzíthatnak a médiahasználati felmérések – legyen vége a faji elfogultságnak, mondják a kutatók
Egyfajta faji elfogultságra hívják fel a figyelmet amerikai kutatók a tizenévesek közösségimédia-használatával kapcsolatos felmérések, tanulmányok esetében. A The Conversation magazinban megjelent írásuk szerint ezeket a kutatásokat legfőképpen fehérbőrű tinédzserek bevonásával végzik, így nem világos, hogy milyen mértékben és miként használják a közösségi médiát a figyelmen kívül hagyott faji és etnikai kisebbségek,
A massachusettsi Wellesley College szakemberei szerint a fehér tinik általánosan elfogadott online viselkedés ábrázolása elhomályosítja a színesbőrű tinédzserekét. Ez utóbbiak gyakran eltérő online tapasztalatokat szereznek és a fehérekétől eltérő ártalmakkal szembesülnek. Esetükben gyakran van szó online diszkriminációról, beleértve a faji rágalmakat vagy tréfákat, a negatív sztereotípiákat, a test megszégyenítését és még a bántalmazással való fenyegetést is. Egy korábbi tanulmány már megállapította, hogy ezekben a csoportokban megnövekedett a depresszió és a szorongás kockázata.
A kutatók rávilágítottak arra is, hogy a fekete- és latin-amerikai ötödik és kilencedik osztályosok fiatalabb korukban kezdik használni a közösségi médiát, mint fehér társaik, ami olyan egészségügyi problémáknak teszi ki őket, mint például az alvászavar.
Annak ellenére, hogy az ázsiai-amerikai fiatalok a legnagyobb arányban férnek hozzá az internethez és a közösségi médiához, továbbra is alulreprezentáltak a digitális médiáról és a jólétről szóló tanulmányokban. A későbbi serdülőkorú és korai felnőttkorban élő ázsiai-amerikaiak – 18–24 évesek – nagyobb valószínűséggel esnek internetes zaklatásnak, mint fehér vagy latin társaiknak. Mégis, ők a legritkábban számolnak be negatív élményeikről a közösségi médiában, hogy fenntartsák a pozitív képet a külvilág felé. A globális világjárvány az ázsiai-amerikai közösségekkel szembeni gyűlölet és faji profilalkotás gyors újjáéledését váltotta ki, ami az ázsiai-amerikaiakkal szembeni diszkrimináció növekedéséhez vezetett, beleértve az internetet is.
Manapság több kutatás folyik arról is, hogy milyen pozitív hatásai vannak a befogadó közösségi médiának a színesbőrű fiatalokra. A Wellesley College kutatói kimutatták, hogy a 11 és 15 év közötti fekete és latin-amerikai fiatalok nagyobb valószínűséggel csatlakoztak online csoportokhoz, mint a fehér és ázsiai kamaszok, és így kevésbé érezték magukat magányosnak és elszigeteltnek.
Különbségek voltak a vizsgált fekete és latin fiatalok között a médiafogyasztási szokásokban is. A fekete kamaszok előnyben részesítették a kapcsolatokról vagy barátságokról szóló YouTube-videótartalmakat, míg a latin fiatalok nagyobb valószínűséggel keresték a stressz és a szorongás kezelésének módját. A latin-amerikai fiatalok nagyobb valószínűséggel használták a közösségi médiát a rokonaikkal való kapcsolattartásra. Általánosságban elmondható, hogy a közösségi médiában való összetartozás érzése mélyreható hatással van a színesbőrű fiatalokra.