Budapest
2024 november 19., kedd
image

Sikerült a hajtómű tesztje, ami 11 000 km/h-ra gyorsítaná az utasszállító repülőgépet

Néhány éve merész ötlettel állt elő az amerikai Venus Aerospace. A cég azt tűzte ki célul, hogy a hangsebesség kilencszeresére gyorsítaná a saját fejlesztésű repülőgépét, ami így 60 perc leforgása alatt a világ bármely pontját el tudná érni.

Bár legutoljára 2022 nyarán lehetett hallani a vállalatról, ez nem jelenti azt, hogy a mérnökök ne dolgoznának a megvalósításon. Az ArsTechnica beszámolója szerint március végén például egy igen fontos tesztet hajtottak végre.

A lap azt írja, a cég által fejlesztett forgó detonációs motor prototípusának tesztje sikeresen zajlott, a működéshez szükséges folyamat másodpercenként 20 ezerszer zajlott le a szerkezetben.

A forgó detonációs motor abban különbözik a többi hajtóműtől, hogy a tolóerőt egy szuperszonikus égési folyamat, a detonáció adja. Az üzemanyagot ebben az esetben nem elégeti a szerkezet, hanem felrobbantja egy kör alakú kamrában. A robbanás során keletkezett lökéshullám beindítja a következő robbanást, majd az azt követőt, és így tovább – egészen addig, amíg az üzemanyag el nem fogy. A NASA nemrég szintén épített egy ilyen rakétahajtóművet, és már a sikeres teszten is túl van a szervezet.

A Venus Aerospace a hajtóművet szobahőmérsékletű, folyékony hidrogén-peroxid és Jet-A keverékével töltötte meg. Ez utóbbit a sugárhajtású repülőgépek többsége üzemanyagként használja, vagyis nem egy új fejlesztésről van szó.

A megfelelő üzemanyag azért fontos, mert a hiperszonikus repülőgépek tömegének nagyjából 80 százalékát az üzemanyag teszi ki. Mivel az újfajta motorral az üzemanyag felhasználása 10 százalékkal javult, így a plusz tömeget a futóművek, szárnyak megerősítésére lehet fordítani.

Mindez kulcsfontosságú lehet a hangsebesség kilencszeresének elérésben. Csak összehasonlításként: a világ leggyorsabb repülőgépe, a Lockheed SR-71 „Blackbird” a hangsebesség 3,2-szeresét tudta elérni, míg az utasok szállítására kifejlesztett Concorde Mach 2-vel, vagyis nagyjából 2100 km/h-val száguldott az égen.

A Venus Aerospace tervei szerint egyébként leghamarabb 2030-ban állhat majd forgalomba a cég első repülőgépe. Hogy ez valóban így lesz-e, azt egyelőre nem tudni, de nem lennénk meglepve, ha néhány évet azért csúszna a fejlesztés.