Mégis mik azok a furcsa villanások a Vénuszon?
Az elmúlt évtizedekben több űrszonda is figyelte már a Vénuszt, és több is észlelt olyan villanásokat az égitesten, melyeket elsőre villámlásnak tudtak be. Az Arizonai Állami Egyetem kutatói azonban újra kiértékelték a korábban rögzített adatokat, és arra jutottak, hogy villámlás helyett azok az apró űrpor részecskék váltották ki a jelenséget, amelyek a Vénusz sűrű légkörébe belépve égtek el.
Az IFLScience azt írja: ez egyszerre jó és rossz hír. Jó azért, mert a jövőbeni küldetések nagyobb biztonságban lehetne – feltéve persze, ha az egyébként pokoli körülmények biztonságosnak tekinthetők. Rossz viszont azért, mert így egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy bármiféle életformát lehetővé viszonyok uralkodnak a planétán.
Claire Blaske, az egyetem kutatója két távcső segítségével számolta meg a Vénusz légkörében észlelt villanások számát, majd összehasonlította ezt az adatot azzal, hogy hány meteorit becsapódása várható.
Mivel a Vénusz és a Föld légkörét eltaláló objektumok száma nagyságrendileg megegyezik, a fő kihívást az jelentette, hogy kitaláljuk, minimum mekkorának kell lennie egy ilyen objektumnak ahhoz, hogy felvillanást eredményezzen.
Blake szerint egyébként 10 000 és 100 000 között van azoknak a felvillanásoknak a száma, amelyeket észlelni lehet a Vénuszon – olvasható a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos lapban közölt publikációjában.
Azért van még néhány kérdés, amit érdemes lesz tisztázni a jövőben. Ilyen például az, hogy a korábban a Vénuszt megfigyelő szerkezetek korábban 10-80 Hz közötti feszültséget éreztek. A Földön a hasonló interferenciát gyakran a villámlás váltja ki.
Ha azonban a fényjelenséget az űrpor váltja ki, akkor a légkörben lévő foszfint sem tudja semmi az élethez kapcsolni.
Szerencsére ezek a meteoritok nagyon aprók ahhoz, hogy veszélyt jelentsenek a jövőbeni küldetésekre.
