Ez már a jövő lehet: kitalálták az agysejtekkel működő számítógépet
Kicsit ijesztő hallani, hogy agysejteket tennének számítógépbe, de persze nem arról van szó, hogy bárkinek is kioperálnák emiatt az agysejtjeit. A Johns Hopkins Egyetem szakértői ugyan az agysejtekkel történő bio-számítástechnikán dolgoznak, azonban a felhasznált sejtek laboratóriumban előállított organoidok. Az organoidok egy szerv miniatürizált és egyszerűsített változatai, amelyek utánozni tudják a szóban forgó szerv (ezúttal az agy) kulcsfontosságú funkcióit.
De miért pont agyi organoidokkal kísérleteznek a kutatók? A szilíciumalapú számítógépek ugyan bravúrosan kezelik a számokat, azonban a tanulásban messze nem olyan jók, mint az emberi agy. Ráadásul az agy sokkal energiatakarékosabb, a neuronok igen nagy mennyiségű információt tudnak tárolni egyidejűleg egy korlátozott térben. A 600 millió dolláros Frontier, a legújabb szuperszámítógép Kentucky államban, 6800 négyzetméteres telepítés. Tavaly júniusban ugyan meghaladta az emberi agy számítási kapacitását, de milliószor több energiát használt fel.
Jelenleg minden organoid körülbelül 50 ezer agysejtet tartalmaz, de a számítási képesség kívánt szintjének elérése érdekében a csapat célja olyan organoidok tenyésztése, amelyek körülbelül 10 millió agysejtet tartalmaznak. Ugyanakkor a kutatócsoport olyan útvonalrendszereken is dolgozik, amelyek hatékonyan kommunikálnak ezekkel az organoidokkal, hogy információt közvetítsenek.
Az organoid intelligencia egyelőre még gyerekcipőben jár, évtizedekbe telhet, mire egyáltalán valami hasonlót hoznak létre, mint bármely mai számítógéptípus. Azonban az agyi organoidok termelésének növelésével és mesterséges intelligenciával való képzésével a jövőben már bioszámítógépek adhatnak kiváló számítási sebességet, feldolgozási teljesítményt, adathatékonyságot és tárolási képességeket. Olyan területeket forradalmasíthatnak majd, mint az idegrendszeri rendellenességek gyógyszerteszt-kutatása.
