Egy 200 sírt rejtő barlangban talált hajtincsből derült ki, hogy 3000 éve kábítószerhez nyúltak a látomásokért
Egy menorcai temetkezési helyről gyűjtött hajtincsek elemzése alapján a tudósok azt állapították meg, hogy az ott élő ősi emberi közösség növényekből származó drogokat használt – írja a BBC a Scientific Reports tudományos lap friss számában közölt tanulmányra hivatkozva.
A kutatók szerint ez a legrégebbi közvetlen bizonyítéka annak, hogy az őskori európai emberek hallucinogén tudatmódosító szereket használtak, melyek delíriumot és látomásokat okoztak.
A kutatók a Menorca délnyugati részén lévő Es Carritz barlangban emberi tevékenységre utaló jeleket mutattak ki. Több mint 200 sírt rejtett a barlang, és úgy vélik, mintegy 600 éven keresztül, i. e. 800-ig használták rituális és temetkezési helyszínként.
A kutatók azt találták, hogy a barlangban végzett rítusok alatt erőteljes hatású anyagokat vehettek igénybe. A szertartásokon a tudósok szerint részt vehettek olyan sámánok, akik „képesek lehettek a növényi kábítószerek mellékhatásait kontrollálni”.
Az ősi szertartások alatt vörösre festett, talán több embertől származó hajtincsekből háromféle drogot mutattak ki: a hallucinálást okozó atropin és szkopolamin mellett élénkítő efedrint is találtak a kutatók.
Az őskori európai drogfogyasztást eddig közvetett bizonyítékok, többek között kábítószer-tartalmú növények művészi ábrázolásain támasztották alá.
