Amikor még nem volt Maybach és Rolls-Royce: a világ legkomolyabb hintómúzeumában jártunk
Lisszabonban rengeteg a látnivaló, a téma szó szerint az utcán hever, azonban ha időnk engedi, akkor megéri betérni a helyi múzeumokba is. Ezek közül mi nemrégiben a Belémben található Museu Nacional dos Coches-t, a világ egyik legjobb hintó- és szekérmúzeumát kerestük fel.
A múzeum nevében lévő Coches szó a 15. századi magyar kocsi szóból eredeztethető, amely pedig egy Komárom-Esztergom vármegyei községről, Kocsról származik, ahol is egykoron remek kocsi szekereket készítettek a helyi bognárok.
A „kocsi" szó többek közt ezekben a nyelvekben honosodott meg: angol – coach, cseh – kocár, flamand – goetse, francia: cocher, katalán – cotxe, lengyel – kocz, német – kutsche, olasz – cocchio, spanyol – coche, svéd – kusk, szlovák – koc, szlovén – kocíja.
A több mint hetven hintót és szekeret felvonultató Museu Nacional dos Coches legrégebbi darabja ez az 5,86x1,95x2,5 méteres királyi példány, amely 1619-ben készült:
Ezt a 6,65 méter hosszú hintót 1715-ben a pápának gyártották:
Kisméretű hintók gyerekeknek:
Négy üléssoros hintó „nagycsaládosoknak":
Hosszú utakra készült 19. századi hintó, amellyel 34 óra alatt tudták le a Lisszabonból Portóba vezető utat:
Rabszállító kocsi kamu ablakokkal, amelyet még a 20. században is használtak:
A II. Erzsébet által 1957-ben használt királyi hintó, amelyet hat ló húzott:
Az alábbi képen az első portugál tulajdonba került autó, egy 1895-ben készült francia Panhard & Levassor látható, amelynek V2-es 1,3 literes motorja percenkénti 750-es fordulatszámon 3 lóerőt ad le. A 3+1 fokozatú váltós különlegesség végsebessége 26 km/h.
További képeink a rendkívül részletesen kidolgozott, legtöbbször arannyal gazdagon ékesített és komolyabb rugózással is felvértezett, akár 7 méternél is hosszabb hintókról:
