A NASA bemutatta az „új Concorde-ot”, ami megváltoztathatja a repülés jövőjét
Fontos napként kerül be a repüléssel foglalkozó történelemkönyvekbe 2024. január 12.: a NASA teljes pompájában bemutatta az amerikai Lockheed Martinnal már évek óta közösen fejlesztett, „új Concorde-ként” is emlegetett szuperszonikus sugárhajtású repülőgépét.
Ez az X-59. Az élőben közvetített – és ide kattintva visszanézhető – bemutató kimondottan vidám, ünnepélyes hangulatban telt. Több felszólaló is méltatta a két cég mérnökeit, valamint hangsúlyozta, milyen jelentős mérföldkő az X-59, amely feszegeti a repülés határait.
Az esemény sztárja persze maga a repülőgép volt, és igazából a bemutató már nem tartogatott érdemi új információkat – lévén az X-59 tulajdonságait már korábban megismerhette a publikum, sőt, 2023 augusztusában előzetes formájában már látható is volt a gép. Most a végleges kinézet debütált a Lockheed Martin kaliforniai repülőgép-tervező létesítményében.
Felmerülhet persze a kérdés: miért akkora dolog egy szuperszonikus sebességre képes, sugárhajtású repülőgép 2024-ben, ha egyszer a Concorde is képes volt erre már az 1960-as évek végén?
A válasz a hangrobbanásban keresendő – ez az a hangeffektus, melyet a szuperszonikus gépek generálnak a hangsebesség átlépésekor. Éppen ez volt a Concorde gondja is, 1973-ban ugyanis betiltották a szuperszonikus sebességet a szárazföld felett.
Itt jön a képbe az X-59, ami szinte némán tudja átlépni a hangsebességet, legalábbis nem hangosabb, mintha egy autó ajtaját csapná be az ember. Persze, nem a fizika törvényeit írja át a szerkezet, hanem az azon dolgozó mérnökök munkáját dicséri: egy 11,5 (!) méter hosszúságú orr helyezkedik el a gép elején, ami a lökéshullámok alakítása révén igyekszik halkabbá tenni a hangsebesség átlépését.
A hosszú orr már a Concorde esetében is adott volt, még ha nem is ilyen mértékben – a gép egyik jellegzetessége volt, hogy leszálláskor a hegyes orrát le lehetett hajtani, így segítve a pilóták kilátását.
Nos, az X-59 pilótáinak nem kell majd aggódniuk amiatt, hogy mennyire látnak ki a bő 11 méteres orr miatt a szélvédőn – lévén nem lesz ilyen a gépen. Persze, nem vakon fognak repülni, szélvédő hiányában ugyanis egy External Vision System (XVS) nevű rendszer mutatja majd a pilótáknak a fülkébe szerelt monitorokon, hogy mi van a gép előtt. És a navigációt – hasonlóan bármely más repülőhöz – a vizuális rendszeren túl megannyi más is segíti.
Pamela Melroy, a NASA igazgatóhelyettese – aki korábban űrhajósként szolgált – kiemelte az eseményen, hogy eleinte voltak kétségei a géppel kapcsolatosan, főleg amiatt, hogy nincs előre néző szélvédője. Mára azonban már úgy véli, ez az irány forradalmasíthatja a repülőgép-tervezést, és más gépeken is alkalmazhatják majd ezt a kamerás technológiát.
A bemutatón elhangzott: a gép már készen áll a repülésre, és az Amerikai Egyesült Államok néhány lakott területe felett is tesztelni fogják – kimondottan azért, hogy adatokat gyűjtsenek az emberektől a hanghatásokról. Mindez az előszele lehet annak, hogy változtassanak a már említett szabályozásokon, melyek tiltják a hangsebességnél gyorsabban repülni képes gépek közlekedését lakott területek felett.
A gép egyébként 30 méter hosszú, 9 méter széles, és körülbelül 1489 km/h-s sebességgel képes repülni – hogy mikor száll fel először, azt még nem tudni, csak annyit közöltek, hogy „hamarosan”.
