A hangyák antibiotikumokkal kezelik sérült társaik fertőzött sebeit
A Matabele hangyák széles körben elterjedtek a szubszaharai Afrikában. Az étrendjük igen egyoldalú, kizárólag termeszeket fogyasztanak portyázásaik közben. Expedícióik viszont veszélyesek, gyakran megsérülnek vadászat közben. A sebeik elfertőződése komoly kockázatokat rejt, viszont van egy óriási szerencséjük: különbséget tudnak tenni a nem fertőzött és fertőzött sebek között, és ez utóbbiakat képesek antibiotikumokkal kezelni.
Csodáról persze szó sincs, szögezték le würzburgi és lausanne-i kutatók. Kémiai elemzésekkel kimutatták, hogy a hangyák kutikulájának (kültakarójuk legkülső rétegének) szénhidrogénprofilja megváltozik a sebfertőzés következtében. A kis állatok ezt a változást felismerve tudják diagnosztizálni sérült fészektársuk fertőzöttségi állapotát. Ezután antimikrobiális vegyületeket és fehérjéket alkalmaznak a fertőzött sebekre – magyarázzák a kutatók. Ezeket az antibiotikumokat a mellkasuk oldalán található egyik külső elválasztású mirigyből nyerik. A váladék 112 komponenst tartalmaz, amelyek fele antimikrobiális vagy sebgyógyító hatású. Terápiájuk rendkívül hatékony: a fertőzöttek halálozási aránya 90 százalékkal csökken – fedezte fel a kutatócsoport.
Ez a kifinomult sebkezelés egyébként a szakembereket is meglepte. Úgy gondolják, hogy az eredményeiknek komoly orvosi vonatkozásai is vannak, mivel a hangyasebekben lévő elsődleges kórokozó, a Pseudomonas aeruginosa az emberi fertőzésekben is tevékenyen részt vesz, és számos törzse rezisztens az antibiotikumokra".
A kutatók most arra kíváncsiak, hogy vajon a Matabele hangyák egyedülállóak-e ebből a szempontból. A kérdés megválaszolásához más hangyafajok és más társas állatok sebkezelési viselkedését szeretnék feltárni. Emellett kémiai kutatócsoportokkal együttműködve szeretnék azonosítani és elemezni a Matabele hangyák által használt antibiotikumokat is, abban a reményben, hogy ez olyan új antibiotikumok felfedezéséhez vezethet, amelyek embereknél is alkalmazhatók.