Visszaesést és csökkenő reálkereseteket jósol 2023-ra a GKI
Lesújtó képet vázol legfrissebb prognózisában a magyar gazdaságról a GKI. A gazdaságkutató, amely még az EU-val való megállapodás előtt zárta le 2023-ra vonatkozó friss elemzését, úgy látja, hogy a GDP növekedésének üteme negyedévről negyedévre 2 százalékponttal csökkenhet, ennek eredményeképpen pedig jövőre 1-1,5 százalékos visszaesés várható.
Ennek fő oka – írják -, hogy a külső és belső egyensúly vészes romlását csak a belföldi kereslet visszafogásával lehet megállítani. Így a reálkeresetek a 2022. első negyedévi közel 12%-os emelkedés után az utolsó negyedévben mintegy 3,5%-kal csökkennek. A lakosság fogyasztása a 2022. évi 6,5%-os növekedés után jövőre várhatóan 3%-kal csökken, a beruházások pedig a 6%-os emelkedés után 5%-kal esnek vissza - tartják.
Az infláció sem lassul: a 2022. évi, átlagos 14,6% után jövőre 18% lesz, 26% körüli tavaszi csúcsponttal – írja a GKI, hozzátéve, az Orbán Viktor által jövő év végére kitűzött egy számjegyű inflációs mértéket valószínűtlennek tartják. A forint árfolyamában nem valószínűsítenek sem érdemi erősödést, sem jelentős gyengülést, éves átlagban 2022-ben 392, 2023-ban 420 forint körüli euróárfolyam várható, nagyon jelentős ingadozás mellett – írja a GKI.
2023-ban szerintük markáns bővülés csak a mezőgazdaságban feltételezhető, az idei visszaesés után még az átlagosnál rosszabb időjárás esetén is gyors növekedés várható, amit a műtrágyahiány és az ágazat problémái lassítanak. Növekedést a szállítási és telekom ágazatban várnak, a többiben stagnálás, kisebb-nagyobb visszaesés valószínűsítenek. Az ipar stagnálás-közeli állapota az export bővülése és a belföldi értékesítés csökkenés eredőjeként alakul ki, az építőiparban az 5% körüli visszaesést a beruházások csökkenése magyarázza, s a szerződésállomány előző évinél hónapok óta egyre alacsonyabb szintje valószínűsíti. A visszaesés a mélyépítőiparban lesz jelentősebb. A fogyasztás csökkenése a kereskedelmi ágazat és a fogyasztói szolgáltatások visszaesését okozza, a turizmus ágazatban a gyenge forint által is serkentett külföldi vendégforgalom eredményezhet összességében stagnálás körüli helyzetet. A szállítási ágazat ugyancsak exportja révén lesz képes ellensúlyozni a belföldi, mezőgazdaságon kívüli kereslet csökkenését.
A GKI prognózisában is valószínűnek tart egy megállapodást az EU-val, hozzáteszik azonban azt, hogy legalább fél évig érdemi friss pénz nem fog érkezni az országba. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a folyó fizetési és tőkemérleg masszív hiánya (2022-ben a GDP 4,5, 2023-ban 2%-a) miatt még az EU-val történő megállapodás esetén is jelentősen emelkednie kell a külföldi hitelfelvételnek. A megállapodás elmaradása pedig nagyon súlyos gazdasági válsághoz vezetne.
Bár a GKI konjunktúraindex csökkenésének üteme fél évnyi zuhanás után 2022 novemberére lelassult, továbbra is pesszimizmus jellemzi mind a vállalkozások, mind a fogyasztók várakozásait – áll az elemzésben.
A GKI szerint "2022 tavaszára a magyar gazdaságpolitika zsákutcába jutott", fenntarthatatlanná téve az elmúlt tíz év erőltetett növekedését is. „A kormány a problémákat alapvetően hatalomtechnikai és PR, nem pedig gazdasági szempontok alapján közelíti meg. Például a lehetséges utolsó pillanatig ragaszkodik a népbarát „vívmányokhoz”. Elvileg még mindig a rezsicsökkentés időszakát éljük, a benzinársapka megszüntetésével az ellátási zavarok ellenére megvárták az EU kőolaj-ársapkájának bevezetését, noha a kettőnek csak a propaganda szintjén volt köze egymáshoz” - emelik ki.
A gazdaságkutató szerint a magyar válságkezelést végiggondolatlan kapkodás, a gazdaságilag megalapozott döntések politikai felülírása jellemzi, ami az elkerülhetetlennél sokkal nagyobb veszteséget okoz, például a gyenge forint vagy a magas irányadó kamat formájában. Így lehetséges, hogy december közepén sem költségvetése, sem makrogazdasági prognózisa nincs a kormánynak, a hatalompolitikai és gazdaságpolitikai célok összeütközése pedig a viták napvilágra kerüléséhez – például a kormányzat és az MNB között – vezetett – írják, hozzátéve, félő, hogy „a különutas magyar politika a tartós elszigetelődés és gazdasági pangás, további régiós lemaradás felé viszi az országot”.
Képünk illusztráció
