Videón az óriási gázfelhő, ami Svédország és Norvégia fölött kezdett keringeni
Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások metángázfelhővel borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál. Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.
Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt nekiült kiszámolni, hogy mégis mekkora a metánkibocsátás mértéke. A portálnak a kutató elmondta, viszonylag gyakran fordul elő az, hogy az ember nagy mennyiségű gázkibocsátásról hall, aztán amikor elkezdi vizsgálni az adatokat, nyomát sem találja. Ebben az esetben azonban teljesen más volt a helyzet. Az ICOS adatait felhasználva Platt előbb arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött. Hogy a helyén tudjuk kezelni ezt a mennyiséget, érdemes tudni, hogy
ez a négyszerese a Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak.
A kutató kiemelte, hogy a példátlan eset ellenére fontos tudni, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, például ebben a koncentrációban sem válik gyúlékonnyá, itt a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.
Ugyanakkor egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére. Samset azonban azt is hozzátette, hogy az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani 80 ezer tonnányi metán, ugyanis ez a világ átlagos napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
