Vétózott, blokkolt, vagy semmit nem csinált a magyar kormány Putyin elfogatóparancsa ügyében?
Nem vétó, de attól üzenete még van - röviden így lehetne összefoglalni, mi is történt pontosan azzal a közös uniós nyilatkozattal, amit a Bloomberg értesülései szerint csak a magyar kormány tiltakozása miatt nem tudtak elfogadni a tagállamok.
A hírügynökség információi szerint a nyilatkozat a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntéséről szólt volna, amely alapán háborús bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Velük szemben az a megalapozott gyanú, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Nem világos, hogy ez a közös uniós nyilatkozat mennyire fogalmazott volna keményen, és – ami még fontosabb – hogy tényleg az Európai Unió Tanácsa adta volna-e ki, mindenesetre úgy tudjuk, hogy egy szöveget valóban köröztettek a tagállamok között, ezt azonban végül nem adták ki.
Ami biztos, hogy még vasárnap – a Bloomberg szerint a korábbi nyilatkozat helyett – Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a saját nevében adott ki közleményt, amely szerint az Európai Unió „nem hagyja figyelmen kívül" a letartóztatási parancsot.
„Az unió a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését egy olyan folyamat kezdetének tekinti, amely az orosz vezetőket elszámoltatja az általuk elrendelt, Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért, atrocitásokért" - írta.
A Bloomberg cikkét, amelyben az eredeti nyilatkozat magyar megvétózásáról írnak, a magyar kormány részéről Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője cáfolta hétfőn este. Paczolay hazugságnak nevezte az állítólagos vétót. Mint írta, a magyarok azt közölték Borrellel, hogy Magyarország tudomásul veszi az ICC döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni.
„Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene” – mutatott rá a szóvivő. Ez ugyanakkor lényegében beismerése annak, hogy valóban blokkolta a magyar fél a közös nyilatkozatot, hiszen csak arról beszélt, hogy az önálló megszólalások nem zavarnák a magyar kormányt.
Paczolay nyilatkozatából ugyanakkor két fontos részlet hiányzik. Az egyik, hogy valóban készült-e közös nyilatkozat, a másik pedig hogy ha igen, az valóban a magyarok előzetes tiltakozása miatt hiúsult-e meg. Hogy tisztábban lássunk, ezekre rákérdeztünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Vétó vagy nem vétó?
Ez esetben nem mindegy az sem, hogy vétóról vagy blokkolásról beszélünk. A vétó az Európai Unióban egy olyan jogi eszköz, amivel jogszabályok elfogadását lehet megakadályozni szavazásoknál, de más alkalmakkor is élt a magyar kormány a vétójogával, például tavaly júniusban, amikor Magyarország megvétózta Kirill pártiárka szankcionálását. Aztán nem sokkal később szintén az EU-szankciók megvétózásával fenyegettünk, amennyiben három oligarchát nem vesznek le a listáról, de végül a szankciók és az oligarchák is maradtak. Emlékezetes volt tavaly decemberben az az eset is, amikor nemet mondtunk az ukránoknak szánt uniós segélyre – végül amikor a többi tagállam Magyarországot kikerülve mégis lehetővé tette volna a pénzügyi segítséget (vagyis semmit nem ért a magyar tiltakozás), Orbánék is meggondolták magukat.
Ami az EU által kiadott közös nyilatkozatokat illeti – ilyen a cikk elején említett Nemzetközi Büntetőbíróság ügye – ott jogilag nem vétóról, hanem blokkolásról beszélhetünk. Ilyenre is volt bőven alkalom az elmúlt időszakból: 2021-ben az izraeliek és a palesztinok közötti tűzszünetre felszólító nyilatkozatot és a Kína Hongkong-politikájával kapcsolatos EU-nyilatkozatot is blokkolták a magyarok.
Mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését támogató nyilatkozat is blokkolásnak számít, ezért a külügy, ha szorosan nézzük, valóban mondhatta, hogy nem igaz a vétózás. Ez azonban meglehetős szőrszálhasogatásnak tűnik a részükről. Ráadásul a közös nyilatkozatnak hiába nincs jogi következménye, az üzenetértéke annál fontosabb.
Ha a 27-ből csak egy tagállam is nem ír valamit alá, az azt mutatja, hogy az Európai Unió nem egységes a témában.
Miközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fake newsról beszélt, hétfő este egy olyan nyilatkozat látott napvilágot, amelyről valóban hiányzik a magyarok aláírása.
Az uniós igazságügyi miniszterek hétfőn Londonban tanácskoztak, majd a konferencia végén az uniós soros elnöki tisztséget betöltő Svédország igazságügyi minisztere Gunnar Strömmer – 25 másik tagállam nevében is nyilatkozatot adott ki, melyben támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróságot és annak ukrajnai vizsgálatait.
„Oroszország Ukrajnával szemben indított indokolatlan háborúja a nemzetközi jog durva megsértése. A civilek és a polgári infrastruktúra elleni folyamatos halálos és válogatás nélküli csapások nemzetközi bűncselekmények. Az EU tagállamai többször is felszólították Oroszországot ezek beszüntetésére” – áll a közleményben.
Azt is hozzáteszik, hogy teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására irányuló erőfeszítésekben.
Ezt a nyilatkozatot egyedül Varga Judit igazságügyi miniszter nem írta alá, aki ráadásul nem is volt ott a brit fővárosban. Sőt, Varga Judit meglepő módon kedden, az uniós Európa-ügyi miniszterek brüsszeli tanácskozásán sem vett részt, helyette Szijjártó Péter jelent meg az ülésen. Ettől függetlenül itt már valóban nem kizárt, hogy Magyarország miatt nem sikerült kiadni a közös álláspontot.
Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy így történt-e, ha pedig igen, akkor miért, és a témáról kérdéseket küldtünk a svéd igazságügyi miniszternek is. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A Bloomberg szerint mindenesetre a magyar álláspont a héten az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján is szóba fog kerülni. A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis állítólag szerepel, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek Tanácsa „tudomásul veszi”, hogy az ICC nemrég elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. Ez hasonlóan fogalmaz Borrell nyilatkozata is, több uniós vezető azonban ennél keményebb állásfoglalást akar kiadni.
A kérdés, hogy Orbán Viktor milyen álláspontot képvisel majd Brüsszelben, bár a külügy nyilatkozata és Varga Judit aláírásának hiánya nem sok kétséget hagy felőle.
