• 2023 február 25.

Vészes a mérnökhiány a németeknél, leáldozott a „Made in Germany”-nek?

Dávid szerint ettől még messze vagyunk, normalizálódásról szó sincs, inkább az ellenkezőjéről. Pedig a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai miatt az elmúlt fél évben már voltak tömeges elbocsátások – a mérnökök körében is. Az a berlini székhelyű cég, amelyiknél ő dolgozik, azt várta, hogy emiatt könnyebben talál majd új munkatársakat. De nem ez történt. „A legalább ötéves szakmai tapasztalatot igénylő állásunkra 2-3 évet felmutatni tudó pályázók jelentkeztek, és ők is évi bruttó több tízezer eurónyival kértek többet, mint amit a cégünk kínálni tud. Ez azt jelenti, hogy

ezek a szoftverfejlesztők nem mennek el dolgozni évi bruttó 75-80 ezer eurós fizetés alatt, és úgy tűnik, van, ahol meg is kaphatják ezt az összeget.”

Dávid hozzátette, hogy az utóbbi időben Németországba települt magyar mérnökről a közvetlen szakmai környezetében alig hallott, feltehetően azért, mert Magyarországon is tombol a szakemberhiány. „Az általam ismert otthon dolgozó mérnökök pedig nem panaszkodnak a fizetésükre” – mondta.

Mennyire vonzó Németországban a mérnök szak?

Az, hogy nincs elég képzett műszaki szakember, Németországban is ugyanúgy jellemző, mint Magyarországon. Ennek okait javarészt az óriási keresletben, valamint a természettudományi és műszaki szakok iránti érdeklődés csökkenésében érdemes keresni. Ez utóbbit jól érzékelteti Robert Weiß, a Karlsruhei Műszaki Egyetem Gépészmérnöki és Mechatronikai Kara dékánjának példája. Ő gyerekként rajongott az autókért, minden szabadidejét autószereléssel töltötte az apja oldalán. Fiatalkori hobbijának is köszönhető, hogy később a mérnöki pályára lépett. Egy ideig a német vasút- és autóiparban dolgozott, mielőtt egyetemre jelentkezett. Nehezen mondja ki, de ettől még tény, hogy a diákok manapság nem mutatnak akkora érdeklődést a műszaki szakmák iránt, mint korábban. A dékán a DW-nek elmondta, hogy öt évvel ezelőtt átlagosan heten jelentkeztek egy tanulmányi helyre az ő szakján. Ma már csak hárman.

„Ez több mint aggasztó” – panaszkodott Weiß. „És komoly gondot jelent az egyetemnek is. Szeretnénk megtölteni a programjainkat, és minél több mérnököt képezni. Az iparunkra, a gazdaságunkra és egész Németországra hatással van, ha nincs elég szakemberünk” – magyarázta.

STEM-parák

A szövetségi statisztikai hivatal nemrég közzétett tanulmánya szerint a STEM-tárgyakat választó fiatalok száma egyetlen év alatt 6 százalékkal csökkent. (A STEM a tudományos-technológiai tudományágak: a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és matematika megjelölésére szolgáló mozaikszó, angolul a „science, technology, engineering and mathematics” rövidítése.) Ez Németországban azonnal bekapcsolta a vészcsengőt, különösen, hogy egy 2017-es OECD-tanulmány szerint a németek még világelsők voltak a STEM-tárgyak népszerűségét vizsgáló globális összevetésben (A friss diplomások 37%-a végzett valamelyik STEM-szakon).

Az új számok az európai középmezőnybe sorolják az innovációra és a mérnöki tudományokra oly büszke Németországot. Magyarországon a helyzet még rosszabb: az EU-átlagnál is kevesebben végeznek STEM-szakokon, Európában nálunk az egyik a legmagasabb a lemorzsolódási arány, és a legalacsonyabb a végzett nők aránya. A tendencia azonban részben legalább pozitív: a műszaki pályákon az átlagnál jóval magasabb fizetés érhető el, és a korábbi korfa is javult: ma a mérnökök nagy részét a 45-55 éves középgeneráció teszi ki, míg korábban aránytalanul sokan voltak a közvetlen nyugdíj előtt állók.

Az autóipar csökkenő vonzereje

„Az innovációra óriási az igény, ezért sürgős szükség van műszaki szakemberekre – mondta a DW-nek a Német Gazdasági Intézet Oktatási, Innovációs és Migrációs részlegének vezetője, Axel Plünnecke. A kérdés az, hogy Németországban van-e elegendő szakképzett munkaerő. „Ha nincs, akkor a versenyképességünket veszélyeztetjük. Vagy: a vállalatoknak egyre intenzívebben kell terjeszkedniük más régiókban is” – mutatott rá egy menekülőútvonalra Plünnecke.

A STEM-szakmákon belüli munkaerőpiaci helyzetet több tényező is befolyásolja, és a németországi egyetemi hallgatói létszám csökkenése csak az egyik közülük. Egy másik ok az ország világhírű autóiparának átalakulása. Jelenleg a legnépszerűbb munkaadók, mint a BMW, a Volkswagen és a Mercedes Benz is küzdenek az elektromos autókra való átállással, részlegbezárások történnek. „Egyre többen bizonytalanodnak el, hogy érdemes-e ebben az ágazatban dolgozniuk” – állítja Robert Weiß. „Tény, hogy az autóknak már nincs akkora varázsuk, mint korábban.”

„Ez a helyzet minden bizonnyal az oktatáspolitika mulasztásaiból adódik” – magyarázta Plünnecke. A külföldről érkező fiataloknak gyakran épp a STEM-tárgyakban lenne esélyük jól teljesíteni: „A tudományos alapvetések világszerte érvényesek, a programozás nyelve minden országban azonos. Ha valaki ezekben korábban szerzett már tapasztalatot, akkor ezeket nálunk is könnyebben alkalmazhatná”.

A láthatatlan bevándorlók

A német ipar már most is komoly erőket mozgat meg, hogy külföldről hozzon be szakembereket. Az indiai útlevéllel rendelkező mérnökök és informatikusok száma például az elmúlt tíz évben 3800-ról 25 000-re nőtt, ami 558 százalékos növekedést jelent.

A Berlinben élő magyar Dávid is több indiai mérnökkel dolgozik együtt, akik közül Németországot sokan még ma is technológiai, ezen belül informatikai nagyhatalomnak gondolják – egyúttal az ország gazdasági stabilitása is vonzza őket. „Hogy miért alkalmazunk egyáltalán indiai mérnököket? A válasz egyszerű: Németországból két év alatt egyetlen szakembert sem tudtunk felvenni” – magyarázta a berlini magyar informatikus. „Ez idő alatt fontos tapasztalatokra tettünk szert, például arra, hogy nagyon kitartóan kell keresni és komolyan meg kell szűrni a jelentkezőket. Cégünk több fejvadásszal dolgozik együtt, így már előválogatott pályázókat kapunk. Mégis ahhoz, hogy két munkatársat fel tudjunk venni, 40 emberrel kellett interjúznom” – mesélte Dávid. „Ráadásul a legújabb trend az, hogy a jelenleg általunk kínált fizetésért – évi bruttó 65 ezer euró – már Indiából sem nagyon jönnek el ide dolgozni. Ez két éve még másként volt.”

A magyar mérnök szerint az általa felvett kollégákkal a cége jó vásárt csinált. „Az indiai munkatársaink beváltak. Emberileg mindegyikükről csak pozitív hangon szólhatok, mentalitásuk azonban sok szempontból más, mint amit mi megszoktunk, gyakori szupervíziót igényelnek” – mérlegelt Dávid, aki ugyanakkor a fejvadászok és a munkaerőt Európába csábító vállalatok jókora felelősségének is tudatában van. „Végig kell gondolni, hogy ezek a munkavállalók egy másik kontinensről, korábbi életüket feladva települnek ide. Ezek után eléggé embertelen dolog lenne a próbaidő alatt megválni tőlük.”

Egyiptomból, Tunéziából és Marokkóból érkező szakemberekkel is egyre gyakrabban találkozhatunk Németországban. „Azonban az az elképzelés, hogy a világ összes szakképzett munkaereje szívesen vállalna munkát Németországban, sajnos illúzió” – hangsúlyozta a német munkaügyi miniszter, Hubertus Heil 2022 novemberében. A német kormány igyekszik egyszerűsíteni az országhatárokon kívülről érkező szakemberek bevándorlási procedúráján, ugyanis a nagyfokú bürokrácia és a digitalizáció hiánya miatt jelenleg gyakran hónapokat kell várni a munkavállalási engedélyre.

A gyártók szempontjából ez maga a rémálom. A munkaerőhiány ugyanis növeli a meglévő alkalmazottakra nehezedő nyomást, csökkenti a termelékenységet, és azzal a kockázattal jár, hogy megrendeléseket halásznak el tőlük versenytársaik – például Kínából, ahol az utóbbi időben hatalmas összegeket fektettek be a gépipar fejlesztésébe. Emellett természetesen fennáll annak a veszélye is, hogy a Németországban képzett műszaki szakemberek máshol keresnek majd munkát. Ezért életbevágó, hogy a német munkaerőpiac vonzó maradjon – hangsúlyozta Plünnecke. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mi embereink is elmehetnek. A világ más részei is sok jóval kecsegtethetnek.”

Szerző: Kristie Pladson és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.