Vénaszkenner: az Alkotmánybíróság nyolc év után megszüntette az eljárást
A 2014-ben bevezetett biztonsági rendszer ellen már 2015 elején beérkezett az alkotmányjogi panasz attól a szurkolótól, aki szerint az eljárás „szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogát”. Az intézkedés nagy vihart váltott ki, más klubok nem is ragaszkodtak hozzá, az FTC-t viszont a Kubatov Gábor elnök elleni halálos fenyegetések sem riasztották el, mert szükségesnek tartották a balhézásra hajlamos drukkerek hatékony ellenőrzését.
Az akkor még létezett Egyenlő Bánásmód Hatóság 2016-ban elutasította egy csoport panaszát, arra hivatkozva, hogy „a sportszervezet a saját szurkolói által elkövetett cselekményekért maga tartozik fokozott felelősséggel, ami akár pontlevonás is lehet. A csapatoknak tehát érdekükben áll, hogy szurkolóikat rávegyék a szabályok betartására.”
Az Alkotmánybíróság 2015 júliusában és decemberében, 2016 januárjában és 2017 februárjában tárgyalt az ügyről, de nem jutott eredményre.
Most, 2022. október 4-én vette elő újra az ügyet a Sulyok Tamás Ab-elnök által vezetett tanács (előadó: Czine Ágnes alkotmánybíró), mert „eljárása során észlelte, hogy az FTC a szurkolói kártya igénylésének általános szerződési feltételeit megváltoztatta”, és bevezette az ún. „B” típusú szurkolói kártyát”, amellyel vénaszkennelés nélkül is be lehet menni. Ezért a testület a „nyilvánvalóan okafogyottá vált” ügyben megszüntette az eljárást, hiszen az alkotmányossági probléma tárgytalanná vált.
Arra nem tér ki az indoklás, hogy a változást miért csak most észlelték, hiszen a B típusú szurkolói kártya bevezetését öt éve jelentette be Kubatov Gábor.
Az Ab nyilvántartása szerint egyébként 12 olyan panasz és négy egyéb beadvány van, amely 2018 óta vagy annál régebben vár döntésre. A legrégebbi 2013-as.
