Végül mégis a kukában landolhat az uniós gázársapka terve
Újabb fejezettel gazdagodik az EU-s gázársapka végtelen története: két és fél héttel azután, hogy a tagállamok nagyon nyögvenyelősen, de végül legalább abban megegyeztek, hogy kidolgozzák a mechanizmust, brüsszeli értesülések szerint az Európai Bizottság már nem az ársapkát látja a legcélravezetőbb eszköznek a drága gáz olcsóbbá tételére.
A Bloomberg szerint a Bizottság a tagállami képviselőkkel tartott hétfői egyeztetésén már azt jelezte, hogy nem az ősz eleje óta, heves viták közepette farigcsált koncepció a legjobb eszköz az energiakrízis kezelésére, és
helyette olyan tervezetet javasolt, mely halasztott fizetéssel simítaná el a gázvásárlások többletköltségét.
Erről a koncepcióról részleteket nem közölt a lap, de nekünk, magyaroknak az elv már ismert, hiszen október elején pont ilyen alapon kötött megállapodást a Gazprom és az MVM Csoport. E szerint a halasztott fizetésünk hat hónapra szól, a gázár egy bizonyos – nyilvánosságra nem hozott – küszöbérték feletti részére. A megállapodás szerinti ár felett nem egyből kell fizetnünk a Gazpromnak, hanem 3 évvel halasztva. Az elcsúsztatott részleteket három egyenlő részben fizetjük ki 2026 márciusáig.
Ha ez a terv lesz a befutó, akkor az Orbán-kormány örvendezhet, hiszen az ársapkát ők is hevesen ellenezték, és a miniszterelnök október közepi közlése szerint sikerült is elérni, hogy ha élesedik is, Magyarország kimaradjon belőle. Az mondjuk továbbra sem világos, hogy ezt a kimaradást hogyan lehetett volna megoldani – jelen ismereteink szerint sehogy –, de lehet, hogy nem is kell ezzel többet foglalkozni. Ahogy azzal sem, hogy mi az az ibériai mechanizmus, ami egy ársapka-kiváltóként ideig szintén befutónak tűnt.
A magyar–orosz módszerhez – legalábbis elvben biztosan – hasonló új, EU-s koncepciót a hírek szerint Németország és Hollandia támogatja erősen. Nem meglepő módon pont ők azok, akik folyamatosan és élesen kritizálták a gázársapkaterveket is. És nem csak a kormányok. Az európai gáztőzsdéken irányadó holland TTF-et szabályozó szerv épp néhány nappal ezelőtt közölte, hogy szerinte a gázpiac „egészséges”, nincs nyoma manipulációnak vagy spekulációnak, az árak emelkedését a kereslet és a kínálat okozta. Egy ársapka bevezetése pedig „nem lenne bölcs dolog”, mert a következményei „rosszabbak lehetnek a vártnál”.
Kételyek, puhulás
Ártöbblet-kisimító tervek belengetéséről nem, de a gázársapkát illető fokozódó tagállami kételyekről írtak a hétfői, bizottsági gyűlés után a Financial Times brüsszeli tudósítói. Szerintük a tagállamok között egyre nő az aggodalom, hogy a Bizottság terve az importgáz ármaximumára „nem lesz realisztikus”. Forrásaik szerint Németország pedig, attól tartva, hogy bármilyen ársapka bevezetése arra fogja csak sarkallni a gázkereskedőket, hogy más piacok után nézzenek, valószínűleg minden, a gyakorlati kivitelezésre vonatkozó brüsszeli javaslatot el fog utasítani. Ismert, hogy kételyeiket a magyar kormány is osztja.
A Bizottság az eredeti javaslatában az ársapka technikai részleteinek kidolgozását 8 szigorú kritériumhoz kötötte. Ezek összefoglalva arról gondoskodnának, hogy az új mechanizmus ne veszélyeztesse az államszövetségi energiaellátás biztonságát, ne növelje a gázfogyasztást és ne érintse az EU-n belüli gázáramlást.
A dokumentum legfrissebb verzióját már ismerő források arról számoltak be az FT-nek, hogy a tervezet szövege nagyon puhán fogalmazva azt írja: a Bizottság elfogadhat egy ideiglenes ársapka-mechanizmust, ha az mind a nyolc kritériumnak megfelel. A források szerint át kell fogalmazni azt a részt is, amely a tagállamok közötti vészhelyzeti gázmegosztásról szól, mert a mostani tervezetben nem tiszta, ki pontosan miért fizetne egy gázkölcsönzéskor. Ez az energiaszolidaritási mechanizmus nagyjából annyi lenne, hogy ha valamelyik tagállam gázszűkébe kerül, akkor azok a tagállamok, melyeknek több gázuk van, kisegítik. Az Orbán-kormány ezt is ellenezte.
És az is vitát szült hétfőn, hogy a három fő intézkedést – a gázársapka és az energiaszolidaritás mellett a közös gázbeszerzés a harmadik, amelynek elveiről két hete megegyeztek a tagállamok – nem egy időben vezetnék be. Vannak olyan uniós tisztviselők, akik csak ezek egyidejű élesítést tartják elfogadhatónak. Senkit nem akarunk untatni, de nem hallgathatjuk el, hogy az Orbán-kormány ezt is ellenezte. És a miniszterelnök közlése szerint a gázársapka mellett ez alól is megkaptuk a mentességet.
A lényeg, hogy beszéljünk róla
A gázársapkát támogatók között is vannak olyanok, akik úgy állnak a terv mellett, hogy közben igazából nem is hisznek benne. Az FT-nek egy uniós tisztségviselő arról beszélt, hogy a gázárak nyár óta tartó, relatív egyenletes csökkenése a jövőben is ki fog tartani, ha az EU legalább a hihető látszatát fenn tudja tartani annak, hogy mozgásban tartja a gázársapka ügyét. Ő és a vele egyetértők tehát valójában nem is számolnak azzal, hogy az importgáz árának hatósági korlátozása valaha is valósággá válik, de ez szerintük nem baj, mert maga az erről szóló tárgyalássorozat is hatékony drágulás-riasztónak bizonyulhat, már ha meggyőzően adják elő, hogy konstruktívak a viták, és a dolog előre halad.
Ez azonban kétélű fegyver, hiszen természetesen a piacok arra is reagálnak, ha az egyeztetések megfeneklenek vagy egy helyben topognak. Az elmúlt hónapok árgörbéje rendre jól lekövette a tárgyalási kanyarokat: amikor reménykeltő hírek jöttek Brüsszelből, olcsóbb lett a tőzsdés gáz, amikor eredménytelenül zárultak az egyeztetési körök, felment a gáz ára. A következő, kiemelt uniós esemény a november 24-én tartandó vészhelyzeti energiatanácskozás lesz, ha az fiaskóval zárul, valószínűleg megint gázdrágulás elébe nézünk.
