Végre kiderülhet, mikor kezdődött az idő
Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer év telt el, amikor az első atommagok és elektronok atomokká álltak össze. Ez átjárhatóvá tette a világegyetemet a fotonok – vagyis a fény – számára. Mivel korábban a fotonok folyamatosan kölcsönhatásba léptek az anyaggal, így nem tudjuk megnézni, mi történt korábban – magyarázza az IFLScience. Van azonban egy másik módja annak, hogy ezt megtegyük.
A Journal of Cosmology and Astroparticle Physics tudományos folyóiratban az amerikai Princeton Egyetem tudósai arról írnak, hogy a gravitációs hullámok az ősrobbanást követő 380 ezer év alatt is szabadon mozogtak, így a segítségükkel információkat nyerhetünk abból a korból. Hogy ez lehetséges, arról már régóta szólnak elméletek, az újdonság most az, hogy az amerikai kutatók egy matematikai modellt is létrehoztak, hogy közelebb juthassanak a válaszhoz.
Azt szeretnék megérteni, hogy a gravitációs hullámok hogyan lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. Ugyanis a hullámok mindenen áthaladnak, amelynek hatására egy atom méretével vagy összenyomják, vagy széthúzzák az adott anyagot. A nagy kérdés az, hogy milyen ez a kölcsönhatás, és egyáltalán mérhető-e.
A kutatók azt próbálják meg kideríteni, hogy a gravitációs hullámok hogyan hatottak az anyagra az ősrobbanás után, és miként befolyásolták a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Ha ez sikerül, állítják, akár az is megmondható lehet, hogy pontosan mikor kezdődött el az idő.
A munka kiindulópontja egyáltalán nem a gravitációs hullámokról szól, hanem a magfúziós reaktorok plazmafizikájáról. A nukleáris fúzió az, ami a csillagokat élteti, és ha minden jól megy, elhozhatja a szén-dioxid-mentes energiatermelést a Földön. Ezen munka során derült ki, hogy egyik jelenséget szabályozó egyenletek némelyike módosítható, így magyarázatot adhat a másikra.
