Van értelme, titkosítsam-e a számítógépemen, telefonomon a fájlokat?
Adásvételi szerződések, banki adatok, különböző, nagyon bizalmas történetekről beszámoló szövegek, négyszemközti használatra készült fényképek. A végtelenségig folytatható azoknak a bizalmas állományoknak a sora, melyeket számítógépeinken és okostelefonjainkon tárolunk.
Bebiztosításukra jó mód a titkosítás. Lehetőség van rá, hogy komplett tárhelyünket titkosítsuk, a teljes merevlemeztitkosítás blokkszinten titkosítja az adatokat. A titkosítás feloldásához jelszó megadása szükséges, az operációs rendszer csak sikeres hitelesítés esetén tud elindulni. Erre szinte biztos, hogy nem lesz szükség. Egyrészt az otthoni felhasználók zöménél ez indokolatlanul erős védelem. Másrészt, és ez a nagyobb gond,
ha mindent titkosítunk, azt is kockáztatjuk, hogy mindent el is veszthetünk.
A teljes merevlemez-titkosításnál a jelszó elfelejtése nem azzal jár, hogy odavész egy-két fontos fotó, hanem oda az egész tárhely.
Aki ezzel együtt úgy gondolja, akár komplett meghajtókat is szeretne titkosítani a gépén, annak nem feltétlenül kell letölteni harmadik fél által fejlesztett szoftvert, Windows rendszerekben a BitLocker, macOS alatt pedig a FileVault a varázsszó, mindkét beépített megoldás képes megbízhatóan ellátni a feladatot. Vannak még hasonlóan jó, jóval nagyobb funkcionalitással rendelkező szoftverek is a piacon, a legjobbak közé tartozik az ingyenes CipherShed, valamint a (részben) fizetősök között ott a felhős integrációra fókuszáló Cryptomator és a NordLocker. De kínál komoly titkosító funkciót az egyik legnépszerűbb ingyenes fájltömörítő, a 7-Zip is.
Érdemes alaposan átgondolni, mi is annyira érzékeny, hogy jobb, ha nem férhet hozzá más, és csak az érintett állományokat védeni. No és persze nem elfelejteni a titkosítás feloldásához szükséges kódot, jó helyre tenni a feloldókulcsot.
A kérdés egyre többször bukkan fel okostelefonos környezetben, ahol jó ideje már legalább annyi, de inkább több érzékeny személyes adat, kép, videó található, mint az asztali környezetben. Szerencsére megoldásból is egyre több létezik.
A hazai piacon is legnépszerűbb mobilgyártó, a Samsung például Biztonságos mappa néven kínál megoldást a privát tartalmak – például fényképek, névjegyek – és alkalmazások védelmére. Ilyesmi megoldás magába az Android operációs rendszerbe is be van építve, illetve a kisebb gyártók is kínálnak mobiljaikon hasonló neveken hasonló funkciót. Külsős alkalmazások tömkelege érhető el iOS rendszerre, az egyik legnépszerűbb a Secure Folder.
A kényes tartalmú fotók és videók elrejtése az az iPhone-okon és androidos készülékeken egyaránt elérhető Google Fotók alkalmazásban is megoldott.
A titkosított mappákba bevitt tartalmak és appok akkor is biztonságban vannak, amikor a készülék (a képernyő) éppen nincs lezárva.
A mappa kulcsa – akárcsak a lezárt képernyőé – lehet egy PIN-kód, egy betűket is tartalmazó jelszó vagy egy feloldási minta. Valamelyiket mindenképp meg kell adni, de mellé bekapcsolható, hogy a készülék biometrikus azonosítással (ujjlenyomat-leolvasással és/vagy arcfelismeréssel) is elfogadja személyazonosságunk igazolását.
Arra a Samsung is felhívja a figyelmet, hogy a titkosítás veszélyeket rejt magában.
„Az operációs rendszer vagy a szoftverek módosításának kísérlete a Biztonságos mappa automatikus zárolását és hozzáférhetetlenné válását eredményezi. Mielőtt a Biztonságos mappába mentenéd az adataidat, előtte feltétlenül mentsd el őket másik biztonságos helyre.”
