Van élet a Roszatomon túl: a lengyelek amerikai és dél-koreai cégekkel építtetnek atomerőművet
A Korea Hydro & Nuclear Power Co. állami atomerőmű-üzemeltető vállalat hétfőn szándéknyilatkozatot írt alá a lengyel PGE SA és ZE PAK SA közműszolgáltatókkal – írja a 444.hu a dél-koreai energiaügyi minisztérium közleményére hivatkozva. A belőlük álló konzorcium „több APR-1400 típusú, dél-koreai fejlesztésű reaktort” épít majd Lengyelországban. A megállapodás értelmében az év végéig megszülethet a projekt költségvetése és a fejlesztési terve. Arról később határoznak, hogy pontosan hány reaktort építenek majd fel.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök két nappal korábban a Twitteren erősítette meg: Westinghouse Electric amerikai vállalat fogja megépíteni Lengyelország első atomerőművét. Év végéig döntenek az első három reaktor építési technológiájáról. Az első reaktort 2033-ban helyezhetik üzembe. A 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogram szerint Lengyelország 2043-ig hat atomreaktort tervez építeni. Az első, 1-1,5 gigawatt áramtermelési kapacitású reaktor után két-háromévente létesítenének további, 6-9 gigawatt kapacitású erőművet.
A magyar kormány eközben továbbra is az orosz Roszatommal kívánja felépíttetni az új reaktorblokkokat Pakson. A projekt a kormányalakítás után átkerült a Moszkvában otthonosan mozgó Szijjártó Péter portfoliójába, aki a beruházás felügyeletének átvétele után kidobta a projektért addig politikai szinten felelős Süli Jánost, illetve a bővítésért felelős projektcég felsővezetését is lecserélte.
Finnországban a Paks II. testvér-erőművének felépítéséért felelős konzorcium már bejelentette, hogy szerződést bont a Roszatommal. Egyrészt a jelentős és egyre növekvő csúszásokra hivatkozva, másrészt a beruházás teljesítésének képtelenségére, továbbá arra, hogy az ukrajnai háború még rontott a kockázatokon.
A Paks II. projekt jelentős csúszásban van, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elbírálásra rendelkezésre álló időt maximálisan kihasználva, sőt kitolva idén augusztusban adta ki a létesítési engedélyt. A létesítési engedélykérelem elbírálására jogszabályilag rendelkezésre álló egy év tavaly októberben járt le, a hivatal akkor mégsem hozott döntést, hanem hiánypótlásokat rendelt el arra hivatkozva, hogy „néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat”. Az engedély kiadása azt jelenti, hogy a kivitelezés sínre került – ám azt nem, hogy azon végig tud menni. Egyrészt az OAH fontosnak tartotta kiemelni, hogy a létesítési engedély önmagában nem jogosítja fel a projektért felelős Paks II. Zrt-t a tényleges létesítési munkák elkezdésére – kivéve lényegében a terep előkészítését –, ahhoz még ezres nagyságrendben kell lefolytatni további konkrét engedélyezési eljárásokat.
Másrészt az OAH visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és beadja az Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ) – ami voltaképpen az engedélykérelem oroszlánrésze. Az EBJ frissítésére azért van szükség, mert az erőmű részletes terveinek kidolgozása haladt azóta, hogy a Paks II. 2019 végén beadta az engedélykérelmet, ráadásul az engedélyezés során észrevételeket tett nemcsak maga az OAH, de az egyéb illetékes szakhatóságok, felkért szakértők, illetve a NAÜ is. Mondhatni, az OAH további hiánypótlásokat és a dokumentáció átdolgozását várja el – amit a frissítés beadása után még szintén meg kell vizsgálnia.
Mindenesetre az alapozás előkészítésén egyébként már gőzerővel dolgozik Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja, az egyik blokk területén már nekiláttak a talajvíz szintjéig történő földkitermelésnek.
