Ursula von der Leyen bízik abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak, viszont aggódik az ujgurok miatt
Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak – ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki sajtóközleményében.
A bizottsági elnök ezen a napon Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, és arról beszélt, hogy
Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak.
Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.
Macron és Von der Leyen Kínában tárgyal, de ez nem mindenkinek tetszikHiába viselkednek véreskezű zsarnokként Afrikában az oroszok, és hiába kopott meg már Kína fénye a kontinensen, a nyugati hatalmak így is nagy hátránnyal indulnak az afrikai országokban, a gyarmatosítás emléke miatt. Ennek ellenére nem adják fel, bár a Kelethez képest sokkal demokratikusabb keretek között, de ők is szeretnék zsebre vágni Afrikát.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
A bizottság elnöke azt mondta: kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.
Amiatt viszont aggodalmát fejezte ki, ahogy az emberi jogi helyzet romlik Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.
Kína látványosan nyomul Afrikában, de mivel próbálkozik a Nyugat?Hiába viselkednek véreskezű zsarnokként Afrikában az oroszok, és hiába kopott meg már Kína fénye a kontinensen, a nyugati hatalmak így is nagy hátránnyal indulnak az afrikai országokban, a gyarmatosítás emléke miatt. Ennek ellenére nem adják fel, bár a Kelethez képest sokkal demokratikusabb keretek között, de ők is szeretnék zsebre vágni Afrikát.
