Budapest
2024 november 18., hétfő
image

Ungár Péter: a magyar külpolitika két szék között a földre esett

"Elsősorban a magyar, és nem az amerikai kormány feladata lenne az orosz kémbank szankciókkal való eltakarítása Magyarországról", így a pénzintézet magyar alelnökének, Laszlóczki Imrének a szankcionálása is – reagált közleményben a Momentum Mozgalom David Pressman amerikai nagykövet szerda délutáni bejelentésére. A diplomata sajtótájékoztatón mondta el, hogy a „kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bank és három vezetője is felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára.

A párt hozzátette, Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit is a magyar kormánynak kellene elsősorban szem előtt tartania, nem Amerikának és történelmi bűnnek nevezték azt, hogy Orbánék védik a pénzintézetet.

Ungár Péter, az LMP társelnöke is reagált, ő jéghegyhez hasonlította a szövetséges országok közötti diplomáciai konfliktusokat, mert szerinte „ha már kilátszik a teteje, akkor tudjuk, hogy sokkal nagyobb dolgok vannak a felszín alatt”. Úgy látja, az Egyesült Államok a lehető legenyhébb formában akart nagyon kemény üzenetet megfogalmazni.

A politikus arra számít, hogy a Fidesz a tartalmi kérdésekre való fókuszálás helyett kommunikációs csatába száll majd és azt fogják mondani, hogy ez szuverenitás kérdése, az Egyesült Államoknak nincs joga beleszólni a magyarok ügyeibe – ez azonban Ungár szerint nem viszi előre a magyar külpolitikát. „A valódi probléma az, hogy az elmúlt 12 év külpolitikája arról szólt, hogy mindig két széket akartunk foglalni a buliban, és most esünk a földre éppen, most derül ki szépen lassan, hogy végül egy sem marad” – értékelte a helyzetet.

A kommunikációs panelek bevetésével kapcsolatban igaza is van Ungárnak, azok azonban már Pressman bejelentése előtt elözönlötték a kormányközeli sajtót, Gulyás Gergely pedig külön sajtótájékoztatót tartott a témában szerdán. Még a nagy bejelentés tartalmának ismerete előtt a Fidesz arra hegyezte ki a kérdést, hogy szerinte az amerikai diplomácia „belepréselne” minket a háborúba. Kommunikációjából ítélve azonban a kormány valószínűleg komolyabb lépéstől tartott az Egyesült Államok részéről, erről itt írtunk bővebben: