Újabb nemzeti konzultáció indul, ezúttal az EU-s energiaszankciókról
A Fidesz és a KDNP frakciója arra kérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az európai uniós szankciókról – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője a két kormánypárt közös frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Balatonalmádiban. Kocsis Máté hangsúlyozta: azért kezdeményezték a nemzeti konzultáció indítását – amelynek középpontjában az energiaszankciók állnak majd –, hogy
legyen módjuk a magyar embereknek ebben az ügyben is elmondani, hogy mit gondolnak.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI híre szerint kiemelte: Európában a magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják a véleményüket a szankciókról. Az Infostart tudósítása szerint Kocsis úgy fogalmazott: az Oroszország elleni szankciók csak Európának okoznak kárt, Oroszországnak nem, sőt, és ebben a kérdésben indul nemzeti konzultáció. Mint mondta,
nem mind a 11 ezerről, mert annyiról nem lehet, hanem csak a „károkat okozó” energiaszankciókról, amik „helyzetbe hozzák Oroszországot”. Szerinte eddig senki nem kérdezte meg a szankciókról az embereket, a kormány most megteszi. Hozzátette: ezzel próbálnak politikai nyomást gyakorolni az Európai Unióra a szankciók ügyében.
A nemzeti konzultációról szóló bejelentés egyébként a korábbi gyakorlatot követi, amikor egy-egy konzultáció elindítására ugyancsak a Fidesz vagy a két kormánypárti frakció együtt kérte a kormányt. A kérés borítékolhatóan meghallgatásra talál majd a kormányfőnél, ugyanis a Balatonalmádiban zajló évadnyitó közös frakcióülésről a Magyar Nemzetnek egy nappal korábban kiszivárogtatottak szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen erről, a szankciók kérdéséről beszélt a legtöbbet, és kijelentette:
mindent meg kell tenni, hogy Európa visszavonja a szankciókat."
A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint úgy vélekedett: ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön megfeleződnének és az infláció is csökkenne, Európa gazdasága újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Szerinte amikor ezeket a szankciókat nyár elején Brüsszelben „Európára erőltették”, akkor az uniós bürokraták azt ígérték, hogy Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Azóta viszont kiderült, a bevezetett szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak – állapította meg Orbán, éppúgy, ahogy aztán egy nappal később Kocsis Máté.
Orbán a Magyar Nemzet szerint arra szólította fel a frakció tagjait: tegyenek meg mindent azért, hogy a szankciókat Európa legkésőbb az év végén visszavonja. A miniszterelnök emellett arról is beszélt, hogy „a brüsszeli bürokraták által Európára erőltetett, gazdasági problémákat, energiaválságot és inflációt okozó szankciókat a magyar baloldal támogatja”. Majd azt is mondta a Magyar Nemzet szerint, hogy a Gyurcsány-korszak és annak a képviselői akarnak visszatérni, akik egyszer már tönkretették az országot.
A fentiek alapján – a nemzeti konzultáció pontos kérdéseit még nem ismerve – arra lehet számítani, hogy a legújabb kormányzati propagandaakcióban a korábbiakhoz hasonlóan egyoldalú, esetenként demagóg, irányított kérdések szerepelnek majd, amelyek ráadásul alighanem a szankciókon kívül érintik a kormányzat és a Fidesz által amúgy is gyakran hibáztatott és élesen bírált „Brüsszelt”, vagyis az Európai Uniót és annak „bürokratáit”, sőt nem kizárt, hogy lesz utalás a kérdéssorban a „baloldalra”, netán még az éppen árnyékkormányt alakító DK elnökére, Gyurcsány Ferencre is. Orbán egyébként a Facebookon is nyomatékosította, mik a szándékai:
Kérdés, mire megy majd a kormány és a Fidesz–KDNP azzal, hogy mondjuk a nemzeti konzultációra válaszolni hajlandók akár egy nagyon jelentős része is azt mondja, hogy ellenzi az Oroszország elleni európai uniós szankciókat, mert azok hatását a saját bőrén, pénztárcáján érzi, és örülne, ha nem így lenne. Egy nagyarányú elutasító válasszal sem fogja tudni ugyanis elérni Orbán Brüsszelben a frakcióülésen ismertetett szándékát, hogy ezeket az intézkedéseket az EU vonja vissza.
Orbán Viktor követelése és a nemzeti konzultáció témája már csak azért is furcsa, mert ezeket a szankciós csomagokat Magyarország mind megszavazta, még ha többször fenyegetett is előtte vétóval.
A nemzeti konzultációkról egyébként azt érdemes tudni, hogy ez a kormány kedvenc mozgósító eszközeinek egyike, és általában semmilyen reális hatásuk, a valóságban is elérhető céljuk nincs. A nemzeti konzultációk eredményeivel viszont mindig tud takarózni a kormány, ha bírálják, azokra hivatkozik, ha valamit véghez akar vinni. Bár gyakran hangoztatja, nem minden esetben kérdezi meg a kormány az embereket az őket érintő fontos dolgokról. Az utóbbi hónapokban például hiába érintett százezreket, illetve milliókat a katatörvény vagy a rezsiharc feladása, hiába volt beszédtéma a nyáron Orbán vagy miniszterei fizetésemelése, a nemzeti konzultáció akkor szóba sem került.
A készülő nemzeti konzultáció tematikájához, hangulatához és komolyan vehetőségéhez jó viszonyítási pont lehet a legutóbbi ilyen nagy akció, „a járvány utáni életről szóló”, tavaly augusztus végén zárult nemzeti konzultáció, amelybe beilleszthette a kormány a számára fontos politikai üzeneteket a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul gyermeteg emojis plakátokkal:
A politikailag kihasználható témák miatt legutóbb is mindent megtettek azért, hogy a nemzeti konzultáció híre minél több emberhez eljusson, és erre nem sajnálta a kormány a közpénzt. A hvg.hu egy határidő-hosszabbítás után tavaly ősszel, 67 nappal a közérdekű adatigénylés benyújtása után kapott lehetőséget arra, hogy betekinthessen a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kötött, az ehhez a konzultációhoz kapcsolódó reklámszerződésekbe. Ezekből kiderül, hogy
összesen 4,2 milliárd forintot költöttek a kormány kedvenc ügynökségeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál a „járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció népszerűsítésére.
A New Land Média Kft. és a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozás, a Lounge Design Kft. Balásy Gyula cégei. A hirdetési költségek mellett a legutóbbi nemzeti konzultációnak – amely online és levélalapon egyszerre zajlott – jelentős technikai költségei is voltak, ez további körülbelül 2 milliárd forintot jelenthet, mivel a mintegy 8 millió konzultációs levél és kérdőívek nyomdai előállítása és a címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, borítékok, a címzettekhez eljuttatás) az utóbbi három hasonló konzultációnál 2–2,2 milliárd forint körüli összegbe került. (A postázás ára nem szerepelt a kikért adatok között, ezért ezt a díjtételt a korábbi költségekből vezettük le.)
A legutóbbi konzultáció összköltsége tehát 6,224 milliárd forint körül alakult, és ezzel még nem is tartozik a legdrágább propagandaakciók közé. A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, ám a New Land színrelépése után, a 2017-es “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációhoz már 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult. A csúcstartó a 2020-as, a pandémiáról szóló konzultáció, ahol csak a hirdetésekre 9,6 milliárd ment el. A kormány közpénzből fizetett propagandaakcióinak költségét, valamint „mozgósító erejét” ezen az infografikán szedte össze legutóbb a hvg.hu:
