Új podcast: Ott tartunk, hogy VR-ben azt is meg lehet mutatni, milyen egy MR-vizsgálat
Ha még nem is akkorák, mint egy kontaktlencse, és emiatt nem is túl kényelmes viselni őket, legalábbis hosszú távon, a VR- és AR-technológiát biztosító eszközök már legalább annyira a mindennapok részei, mint az okostelefonok vagy a táblagépek – ez volt az egyik fontos megállapítása az MI 2041, A jövőben történt podcast új, negyedik adásának.
A műsorban elhangzott: az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóságot jelenti. Budaházy Szabolcs, az ARworks alapító ügyvezetője szerint az AR során a környezetünkben megjelennek más dolgok, kiterjesztődik a valóság. Ez azonban nem azonos a VR-rel (virtual reality), mivel olyankor a felhasználó egy headsetet visel, ami eltakarja a valóságot, hogy egy teljesen fiktív világba kerüljön. Az AR-nél általában a mobil kamerája és képernyője lesz a segítségünkre a tartalom megjelenítéséhez. Itt azonban továbbra is a valóság dominál.
A legegyszerűbben úgy tudnánk jellemezni őket, hogy a VR esetében semmit sem látunk a való világból, mert bekerülünk valamilyen másik környezetbe. Az AR-ben viszont látjuk ezt, de az egész kiegészül különféle digitális tartalommal is
– összegezte Budaházy Szabolcs a műsorvezető, Kovács Gergely kérdésére.
A szakértő szerint a VR-re nem lehet azt mondani, hogy egy újabb képernyő, ami kicsit más, kicsit 3D-sebb, mert ez minőségében más. A technológia ugyanakkor nem csak arra jó, hogy áttegyünk valakit egy másik térbe, hiszen közben a kontrollerek és a szenzorok segítségével rengeteg adatot tudunk rögzíteni.
Ugyanezt erősítette meg Dr. Erdős Sándor gyermekpszichiáter rezidens, az OncoVR alapítója. Utóbbi egy olyan szoftver, amivel a kórházi kezelés alatt álló, főként daganatos gyermekek mentális egészségét igyekeznek támogatni. A szakember hangsúlyozta: a VR-be betegedukációs tartalmak is beilleszthetők, a pszichológusok pedig terápiás eszközként képesek ezt igénybe venni. Ezáltal szerinte egy kapcsolat, híd tud kialakulni két ember között.
Budaházy Szabolcs szerint ma azt látni, hogy aki felvesz egy VR-szemüveget, arról tényleg nagyon nehéz leszedni. És ez nem csupán a fiatalokra igaz. A technika ennek ellenére még nincs mindenhol jelen, amit magyarázhat egyrészt az ár (az arra alkalmas headsetek ára a 200 ezer forintot is elérheti), és az is, hogy akadhatnak vele bizonyos problémák. Ezekről már Dr. Erdős Sándor tett említést.
Mint mondta, a kapcsolódó jelenséget „cyber sicknessnek” nevezzük, ami a tengeribetegség egy válfaja, és ami hányingerrel, szédüléssel járhat. Még a legprofibbak is megtapasztalhatják ezt többórányi tartalomfogyasztás után. A sisak ráadásul nehéz lehet. Ezek mind-mind olyan tényezők szerinte, amik erősen hátráltatják a VR közösségi terjedését. Ami viszont óriási pozitívum, hogy a technológiában rejlő előnyöket Magyarország is felismerte:
a honvédelemben, a kórházakban, az iparban is egyre gyakrabban használják.
Budaházy Szabolcs mindezt azzal egészítette ki, hogy a VR bár csupán 4-5 éve indult, azóta félévente kell cserélni az eszközöket, mert a mögöttes technika iszonyú sebességgel fejlődik. A szakértők ugyanakkor azt is mondták: még legalább 5-10 évbe telik, mire az ilyen készülékek valóban szemüveg méretűek lehetnek.
Dr. Erdős Sándor szerint ha a jövőbeni eszközök használata sem lesz túl bonyolult, az komoly kockázatot jelenthet. Előfordulhat ugyanis, hogy a felhasználó a másik világban ragad, és ott éli majd az életét. Ez azonban akár pszichiátriai betegségekhez is vezethet szerinte. Budaházy Szabolcs úgy vélte, hogy a VR-t nem lehet ennyire kiemelni a többi technológia közül, hiszen például a televízió előtt is sokan ülnek, az okostelefonokat pedig ugyancsak sokan nyomkodják. Abban ugyanakkor mindketten egyetértettek, hogy a VR-tartalmak előállításához olyan szakemberekre lesz szükség, akik programozni és 3D-modellezni is tudnak. Megemlítették azt is, hogy a Facebook (illetve: ma már Meta) a következő időszakban 10 ezer ilyen szakembert akar felvenni Európában. Erről a műsor vendégei azt mondták, hogy szükség is van rá, mert a jó VR-tartalmak fejlesztéséhez rengeteg ember kell.
A szakértők rámutattak arra is, hogy a VR-t orvosi helyzetben is fel lehet használni. Jó példa erre az a program, ami a klasszikus MR-vizsgálat rejtelmeibe vezeti be a felhasználót, egész pontosan a gyerekeket. A szoftver a feszültséget próbálja oldani, hogy a páciensnek ne legyen ijesztő élmény az első ilyen vizsgálat. Mindemellett már Magyarországon is vannak olyan szakemberek, akik a VR-t használják például fóbiák kezelésére.
A podcast teljes adásában agyi implantátumokról, a VR-eszközök által gyűjtött adatokról és a folyamat kockázatairól is szó esik, továbbá arról is, hogy a technológiának milyen más iparágakban vehetik majd még hasznát. A műsor támogatója az ACE Network – Innovate together.
