Új árstopok: kis lépés az inflációnak, hatalmas lépés a rakott krumplinak
Újabb két, alapvetőnek nevezett élelmiszertermékre vezet be árstopot a kormány: a tojásra és a burgonyára – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón. E termékekért az üzletek (a nagybani piacok kivételével) nem kérhetnek magasabb fogyasztói árat, mint szeptember 30-án. Mivel jelenleg november 9-e van, ez praktikusan jelentős, kötelező árcsökkentést jelent.
Egy darab tojás ára jelenleg már bőven 100 forint fölött jár, a statisztikai hivatal szerint az szeptemberi átlagár 73 forint volt. A burgonya átlagára szeptemberben 352 forint volt kilónként. Gulyás elmondása szerint az árstop a tojás esetében mintegy 25 százalékos, a krumpli esetében mintegy 10 százalékos árcsökkenést fog jelenteni. Ez a teljes fogyasztóiár-indexet (az inflációs mutatót) mintegy 0,1 százalékponttal mérsékelheti.
A részletekről a miniszter kérdésünkre elmondta, hogy
burgonyából a késői burgonyára, tojásból pedig az M-es méretű tojásra vonatkozik a szabályozás.
A miniszter az energiaárakkal magyarázta, hogy miért ilyen magas az élelmiszerek inflációja Magyarországon. Az energiaárak pedig a kormány szerint a „brüsszeli szankciók”, sőt akár csak a szankciók említése miatt magasak. Gulyás nem fejtette ki, hogy az infláció (és különösen az élelmiszerek inflációja) miért pont Magyarországon kiemelkedően magas – igaz, hogy Magyarország különösen kitett az (orosz) importenergiának, de ugyanez más országokra is igaz.
A miniszter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az újabb árstopok vezethetnek-e termékhiányokhoz a tojás és a krumpli esetében – ahogy a már árstopolt termékek esetében teljesen általánossá váltak a termékhiányok. A miniszter mindössze annyit mondott, hogy a vidéki kisboltok állami támogatást fognak kapni. A nagy üzletláncok azonban nem.
Arról, hogy az árstopok miért nem alkalmasak az infláció letörésére, sőt miért fejtenek ki akár ellentétes hatást, itt írtunk részletesen.
Gulyás Gergely most kérdésre azt válaszolta, hogy az árstopok nem az infláció leszorítása miatt fontosak, bár van némi inflációmérséklő hatásuk, hanem azért, mert ezeknek köszönhetően a lakosság legalább néhány alapvető termékhez az alapvető inflációtól független áron juthat hozzá.
Az energiára visszatérve, Gulyás Gergely bejelentette, hogy a lakosság által fizetett elektromos rendszerhasználati díjakat jövőre sem fogja emelni a kormány (ezeket a díjakat a kormány határozza meg hatóságilag). Egyelőre nem tudni, az energiadíjak emelkednek-e. Az alsó, „rezsicsökkentett” díjsávban ezeket is a kormány határozza meg, és a kormány elkötelezett a „rezsicsökkentés” fenntartása mellett. A fölső díjsáv „lakossági piaci” árait az energiahivatal határozza meg negyedévente, legközelebb január 1-től változhatnak.
A kormány új különadót vezet be a hálózati kiegyenlítő szerepet betöltő erőművekre – ezek akkor lépnek be a termelésbe, mikor a magas fogyasztás alacsony termeléssel párosul, a jelenlegi energiamix mellett jellemzően akkor, amikor a megújuló (szolár) források nem termelnek. Ezek jellemzően gyorsan és rugalmasan szabályozható gázerőművek. A különadó mértéke idénre 13 százalék, 2023-ra 10 százalék, a kormány 40-40 milliárd forint adóbevételt vár.
Az állami MVM portfoliójában négy, tartalék kapacitásul és kiegyenlítő szerepben szolgáló erőmű, a Litéri, Lőrinci, Sajószögedi, és Bakonyi található. A Budapesti Erőmű Zrt. és egységei (Kelenföld, Kispest, Újpest) tulajdonosaként jelentős szereplő a Veolia. A gönyűi 443 megawattos gázerőmű tulajdonosa a német Uniper. A legnagyobb, összesen közel 800 megawatt kapacitású hazai gáztüzelésű erőmű, a Dunamenti Erőmű tulajdonosa a magyar hátterű, svájci központú MET.
