Úgy csökkentek az adók Magyarországon, hogy nőttek
Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben az adók az egész EU-ban 2021-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentéséből. Legalábbis a bruttó hazai össztermék, vagyis a GDP arányában nézve. A magyar állam adó- és járulékbevételei 2021-ben a GDP 34 százalékával voltak egyenértékűek – ez 2,1 százalékponttal kevesebb, mint 2020-ban. Mindössze öt tagállamban csökkentek a GDP-arányos adó- és járulékbevételek, Magyarországon messze a legnagyobb mértékben, a második legnagyobb csökkenést produkáló Horvátországban csak egy százalékpont volt a különbség 2020-hoz képest.
A serpenyő másik tálcájában 20 tagállamban nőtt a GDP-arányos adóbevétel, a legnagyobbat Cipruson, 34 százalékról 36 százalékra.
Csökkent a magyar gazdaság adóterhelése
Magyarország a maga 34 százalékos GDP-arányos adóbevételével az uniós mezőny hátulsó harmadában tanyázik, az uniós átlag ennél jóval magasabb, 41,7 százalékos. A tagállamok közt elég jelentős különbségek figyelhetők meg, a lista végén Írország a maga GDP-je 22 százalékát sem szedi be adóban, míg Dániában, Belgiumban és Franciaországban az arány 46 százalék fölötti.
A Fidesz-kormányok 2010 óta tradicionálisan büszkék az adócsökkentési tevékenységükre – a kormánypropaganda sok egyéb dologra is büszke, de ebben az esetben ez nem megalapozatlan. A 2010-es évek második felében valóban jelentősen csökkent a magyar gazdaság adóterhelése. A csökkentésre szükség volt, a magyar gazdaság túl volt adóztatva, a 38 százalék fölötti szintek messze meghaladták a régiós versenytársakét, köztük elsősorban a másik három visegrádi ország érdekes. 2020-ra sikerült felzárkózni – vagyis inkább lezárkózni – Lengyelországhoz és Csehországhoz, 2021-ben pedig még tovább csökkent a magyar állam GDP-arányos adóbevétele.
Ez a folyamat 2022-ben jó eséllyel megtört, a kormány ugyanis nem csak a kiadások lefaragásával, de jelentős adóemelésekkel is igyekszik befoltozni a költségvetésen tátongó lyukakat: több különböző különadót vezettek be, nőtt a jövedéki adó, a katából pedig kipaterolták az addig a rendkívül kedvezményes adónemet igénybe vevők nagy részét.
Az adók az elmúlt években nem csak GDP-arányosan csökkentek, kiemelendő a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsának jelentős csökkentése, a 2017-es 22 százalékról 2022-re 13 százalékra.
Leginkább a gazdaság nőtte ki az adókat
A GDP-arányos adóbevételek csökkenése mögött azért nem csak egyes adókulcsok mérséklése áll. Sőt, annál inkább az arányszám nevezőjének, vagyis a GDP-nek a gyors növekedése. Ha úgy tetszik, a magyar gazdaság kinőtte az adóterhelést. A 2021-es kiugróan nagy GDP-arányos adóbevétel-csökkenésbe vaskosan belejátszik, hogy a pandémia legsúlyosabb hónapjai utáni visszapattanásban a magyar gazdaság uniós összehasonlításban is kiemelkedően nagy növekedést tudott produkálni.
A GDP-arányos adóbevételek csökkenése azt sem jelenti, hogy az állami adóbevételek számszerűen csökkentek volna. Épp ellenkezőleg, jelentősen nőttek. 2021-ben 18,7 ezermilliárd forintra a megelőző évi 17,5 ezermilliárd forintról. Tehát arról nincs szó, hogy az állam fogyókúrára fogta volna magát, épp csak lassabb ütemben hízott, mint a gazdaság.
Alapesetben a gazdasági növekedés az adórendszer változatlansága mellett automatikusan a számszerű adóbevételek növekedésével jár. Hiszen ha nőnek a bérek, akkor azok után több adó- és járulékbevétel folyik be, ha a háztartások többet fogyasztanak, akkor több fogyasztási típusú adó (elsősorban áfából) folyik be, ha a vállalkozásoknak nő a forgalma és a profitja, akkor több folyik be társasági adóból.
Lényegében a kormány kihasználta a gyors gazdasági növekedés éveit arra, hogy növekvő számszerű bevételek mellett csökkentse a gazdaság GDP-arányos adóterhelését.
A kormány főleg a társadalombiztosításon és az önkormányzatokon szorított
Ugyanakkor a kormány nem igazán saját magán spórolt. Az államháztartás alrendszerei közül a központi kormányzat adóbevételei stabilan a GDP 23 százaléka körül alakultak. Az önkormányzatok GDP-arányos adóbevételeinek csökkenése ezzel szemben látványos, ahogy a társadalombiztosítási alapokéi is – utóbbi természetesen a szocho kulcsának folyamatos csökkentésével függ össze.
Ha úgy tetszik: a kormány az önkormányzatok és a társadalombiztosítás kárára valósított meg jelentős adócsökkentést az elmúlt években. Aminek meglett az eredménye. Már ha eredménynek lehet nevezni, hogy az önkormányzatok jelentős része évek óta a működőképesség határán táncol. Mármint táncolt mostanáig, az energiaárak jelentős emelkedése már kiütéssel ért fel, a helyhatóságok jelenleg tömegével kénytelenek ideiglenesen bezárni intézményeiket, mert képtelenek kigazdálkodni a magas rezsit. Ami pedig a társadalombiztosítást illeti, az egészségügy lényegében összeomlott, a szervezeti, minőségbiztosítási stb. problémák mellett és felett az alulfinanszírozottság miatt. A nyugdíjkassza mára teljesen felborult, a nyugdíjalapban jelentkező hiányt egyre nagyobb mértékben kell a központi költségvetésből kipótolni.
Az uniós tagállamok meglehetősen vegyes képet mutatnak annak tekintetében, hogy a GDP-arányos adó- és járulékbevételek hogyan oszlanak meg az államháztartási alrendszerek közt. Ebből messze menő következtetéseket nem lehet levonni, mindenhol máshogy működik az önkormányzatiság, az önkormányzatok finanszírozása, illetve a társadalombiztosítás és annak finanszírozása. Mindenesetre így festettek a GDP-arányos adóbevételi megoszlások 2021-ben:
Magyarország: áfaország
A szocho kulcsának csökkentése a különféle adófajtákból származó bevételek alakulásán is alaposan meglátszik. Az Eurostat által a munkáltatók tényleges szociális hozzájárulásai címen számontartott befizetések Magyarország esetében a GDP 8 százaléka körüli értékekről 2021-re 4,7 százalékra csökkentek. Ez jelentős visszaesés, figyelembe véve, hogy közben a keresetek jelentősen nőttek, ami ellene hatott a szocho-bevételek csökkenésének. A munkáltatók szociális hozzájárulásaiból származó állami bevétel nem csak a növekvő GDP-hez viszonyítva csökkent, hanem számszerűen is. 2016-ban a bevétel még a 3 ezermilliárd forintot közelítette, ez 2021-re 2,6 ezermilliárd forintra olvadt.
Az adófajták közül kiemelendő az általános forgalmi adó (áfa) -típusú közterhekből származó bevétel. 2010 óta a Fidesz deklaráltan és felvállaltan a fogyasztási típusú adók (elsősorban az áfa, amelynek általános kulcsa világbajnok, 27 százalék; másodsorban a jövedéki adók) felé tolta el az adórendszer súlypontját. Ami a bevételeken is meglátszik, az áfabevételek mind számszerűen, mind GDP-arányosan jelentősen nőttek az elmúlt években.
Emlékeztetőül: a magyar állam adóbevételei 2021-ben a GDP 34 százalékára rúgtak, vagyis az összes adóbevétel közel harmada áfából folyt be. A közel 10 GDP-százalékos áfabevételi szint uniós összehasonlításban is magasnak számít. Az érték csak két országban magasabb ennél, Dániában egy hajszállal, Horvátországban jelentősebben (13,1 százalék). Az uniós átlag 7,4 százalék. Az áfa a létező leginkább szociálisan érzéketlen adó: a fogyasztói árakba épül be, márpedig fogyasztani mindenki fogyaszt, a legszegényebbek is. Nem számít, hogy valaki havi 100 ezer forintból él vagy egymillióból, ha vásárol valamit 100 forintért, abból 27 forint az államkasszába folyik be.
