Túl sok ipari hulladék végzi szeméttelepeken, károsítja egészségünket és járul hozzá a klímaváltozáshoz
Magyarországon az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan csökkent a KSH adatai alapján, az egyes hulladékfajták közül a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége mérséklődött a leginkább. A zsugorodás főleg annak köszönhető, hogy leépültek a nagy hulladéktermelő ágazatok, emellett nőtt a kisebb alapanyag igényű ágazatok aránya a termelésben, és korszerűsítették a gyártási technológiákat. Azonban például az építőiparban a fellendüléssel együtt jelentősen nőtt az építési-bontási hulladék mennyisége, így tehát nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy továbbra is rengeteg hulladék keletkezik.
Rengeteg hulladékot termel az ipar, amit nem hasznosítanak újra
Európa jelenleg évente 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható vagy újrahasználható nyersanyagot veszít el hulladék formájában, ugyanis
a megtermelt szemét nagy részét nem hasznosítják újra vagy komposztálják, hanem a hulladék a szeméttelepeken és a hulladékégetőkben végzi, szennyezi a környezetet, rongálja egészségünket, és hozzájárul a klímakatasztrófához.
Csak veszélyes hulladékból az Eurostat adatai szerint 2012-ben Magyarországon személyenként körülbelül 70 kilogramm keletkezett, ez országos szinten közel 700 ezer tonnát jelent. A leggyakoribb veszélyes hulladék fajták a különböző olajok, elektronikai hulladékok, az elromlott háztartási gépek, berendezések, de az elemek, akkumulátorok, a gyógyszerek és a különböző vegyi anyagot tartalmazó szerek is ide sorolhatóak.
Azonban még a szelektíven gyűjtött anyagok sem kerülnek minden esetben újrafeldolgozásra:
a műanyagok esetében például egyrészt nem minden típus újrahasznosítására létezik piacképes technológiai megoldás, másrészt hiába lehet egy anyagot újrafeldolgozni, ha nincs hozzá szelektív gyűjtési hálózat és kiépített infrastruktúra.
Szintén fontos szempont, hogy hiába gyűjtik be a szelektív hulladékot, ha a begyűjtés előtt/alatt az anyag annyira szennyeződik, hogy nem lehet már újrafeldolgozni.
Nem fenntartható a szeméttelepeken landoló rengeteg hulladék
Ráadásul az ipari hulladékok gyakran keverednek a települési háztartási hulladékokkal, így nehézkes pontosan megállapítani valós arányukat. A greendex járta körbe azt, hogy mégis mi a probléma azzal, ha a hulladék a szeméttelepeken landol. A legégetőbb probléma a légszennyezés, ezen belül a metángáz-kibocsátás. Ugyanis a hulladéklerakókban lévő szerves anyagok lebomlásával metángáz szabadul fel. A metán pedig 84-szer hatékonyabban nyeli el a nap hőjét, mint a szén-dioxid, így nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A metán mellett a hulladéklerakók szén-dioxidot és vízgőzt, valamint nyomokban oxigént, nitrogént, hidrogént és egyéb szerves vegyületeket is termelnek. Ezek a gázok szintén hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz, és szmogot okozhatnak. A hulladéklerakók létrehozása ráadásul általában a vadon élő állatok természetes élőhelyeinek elpusztításával jár. A hulladéklerakóból kiszabaduló légszennyező anyagok légzési problémákat okozhatnak a hulladéklerakó közelében élő embereknek. Rádadásul a csurgalékvíz révén a mérgező anyagok a talajvízbe is bekerülnek.
A cél, hogy a hulladéklerakókba kevesebb hulladék kerüljön, míg az újrahasznosítás aránya növekedjen
A hulladékkoncessziós pályázat megnyerésével 2023. július 1-jétől kezdve több mint három évtizeden át a Mol lesz a felelős az évi mintegy 5 millió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért.
A Mol vállalta, hogy
2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig 10 százalékra csökkenti a jelenlegi 50 százalékról.
Termeljünk kevesebb hulladékot az otthonunkban
Azonban, nem szabad a felelősséget csak a cégekre hárítani, ugyanis fejenként 336,11 kilogramm hulladékot termelt minden egyes magyar 2021-ben. Az otthonunkban is tehetünk az élhetőbb környezetért, leginkább úgy, hogy megelőzzük a hulladékok keletkezését. Emellett az újrahasználat és az újrahasználatra történő előkészítés, vagyis javíttatás, szervizelés is segíthet a helyzeten – mondta el korábban a hvg.hu-nak Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője.
A szakember szerint az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy a szelektív gyűjtés a legjobb dolog, ami a hulladékkal történhet: „a hulladékhierarchia szerint az újrafeldolgozás – vagy közkeletű nevén az újrahasznosítás – a sorban csak a harmadik lépcső, azt az újrahasználat és hulladékmegelőzés is megelőzi azt.”
A mindennapi tudatosságról szóló cikkek támogatója az Alteo
