Továbbra is Magyarország veszi az EU-ban a legdrágábban az orosz gázt
Január volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz – írja a G7. Csehországba jelenleg is a magyar ár negyedéért érkezik az orosz gáz.
A gáz tőzsdei ára jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, így az importárak is alacsonyabbak lettek Európa-szerte, ezt a trendet azonban a magyar földgázimport nem látszik követni. Magyarország 2022-ben is sokkal drágábban kapta az orosz gázt más országoknál, és egyelőre úgy tűnik, ez 2023-ban is így marad.
A köbméterenként 556 forintos átlagár az uniós átlagnál közel 30 százalékkal magasabb, de – ahogy a G7 írja – még a második legdrágábban vásárló szlovákok is csak 491 forintot fizettek egy köbméternyi orosz importgázért.
Az átlagos importár nem csak a magyar állami szereplők vásárlásait tartalmazza, hiszen az MVM-en kívül bármely kereskedő vásárolhat gázt Oroszországból. Azonban a szerződésekből ismert információk és a vezetékek áramlási adatai alapján az állam részesedése valószínűleg a 90 százalékot is meghaladja az orosz gázimportból, így a kedvezőtlen állami megállapodások alaposan megdobják az orosz importgáz átlagárát.
Az állami beszerzéseknek jelenleg két része van, az egyik az MVM és a Gazprom közötti, 2021 őszén véglegesített szerződés, amelyről annyit tudunk, hogy két hónapos eltolással követi a holland tőzsdei árat. A másik a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által nyár végén letárgyalt különmegállapodás, melynek értelmében a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – és nem az MVM – további 700 millió köbméter gázt hoz be az országba.
A G7 információi szerint erre a mennyiségre fixen a kifejezetten magas nyári árat rögzítették, és mivel azóta csökkent az MVM vásárlásait is meghatározó tőzsdei ár, ez az utólag letárgyalt többletmennyiség felfelé húzta az átlagos importárat is.
A G7 ugyanakkor hozzáteszi, az orosz importgáz – ellentétben azzal, amit a miniszterelnök is rendszeresen hangoztat – olcsó korábban sem volt, az többnyire a nyári külön megállapodás előtt is meghaladta az uniós átlagot.
