Tovább szigorít a jegybank, már 12 ezer milliárd forint likviditást kell kezelni
Nincs terítéken a 13 százalékos alapkamat csökkentése – mondta Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács kamattartásról szóló döntését magyarázva. Sőt, az irányadó ráta, az egynapos betéti eszköz 18 százalékos csökkentése sem várható a közeljövőben.
A jegybank úgy látja, hogy az ország kockázati megítélését befolyásoló tényezők terén az elmúlt hónapokban volt javulás, de az egynapos betéti ráta fokozatos csökkentése csak akkor következhet, ha a pozitív változások tartósnak bizonyulnak. Ezek:
Ami a hazai inflációt illeti, a jegybank szerint januárban már láthattuk a csúcspontot a 25,7 százalékos értékkel.
A következő hónapokban „platózás” várható, tehát legközelebb a februári adat nagyjából ugyanannyi lesz, mint a januári, és így tovább, lassú mérséklődéssel.
Az infláció érdemi lassulása a második félévben következik, amikor „megjönnek” a bázishatások – vagyis már a 2022 második félévi nagyon megugrott árakhoz viszonyítunk.
Jó hír, hogy januárban az élelmiszerek inflációja már nem gyorsult tovább (vagyis maradt 44 százalék körüli szinten). Rossz hír, hogy a szolgáltatásoké viszont megugrott, az év eleji átárazások sokkal jelentősebbek voltak, mint a korábbi években.
A Monetáris Tanács a kamatkondíciókon nem változtatott, azonban egy szigorítási lépésről döntött. Arról már az előző, januári ülésen határoztak, hogy a bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértékét április 1-től 5-ről 10 százalékra emelik, de a bankok önként választhatnak 11, 12, 13, 14, 15 százalékos tartalékrátát. Most arról született döntés, hogy
az önként választható rész után a jegybank nem az alapkamattal (13 százalék) megegyező kamatot fizet, hanem az egynapos betéti eszközével (jelenleg 18 százalék) megegyezőt.
Ezzel az önként választható rész vonzóbbá válik a bankok számára, akik így várhatóan több pénzt kötnek le a tartalékban. A jegybank várakozásai szerint 4 ezer milliárd forintra nő a jelenlegi 2 ezer milliárd forintról a tartalékban lekötött pénz. Erre azért van szükség, mert a magyar bankrendszer likviditása nagyon magas (egyszerűen fogalmazva: túl sok a fölös pénz), és ilyen magas jegybanki kamatszintek mellett rohamosan nő: immár 12 ezer milliárd forint körül van.
A kötelező tartalék kamatozása nem csak ennyiben változik. Április 1-től a kötelező 10 százalékos rátából az első 2,5 százalékra a jegybank nulla kamatot fog fizetni, a következő 7,5 százalékra pedig továbbra is az alapkamatot (13 százalék). Az e fölötti önkéntes rész után pedig az egynapos betét kamatát (18 százalék).
