Történelmet ír, és lavinát indíthat be a Vatikán
A Vatikán visszaadja Görögországnak az athéni Parthenón frízéből származó, birtokában lévő darabokat – közölte az egyházi állam sajtószolgálata. A fríz legtöbb töredékét a londoni British Museum őrzi, amely azonban nem akarja átadni azokat Görögországnak.
A Pheidiasz ókori építész nevéhez fűződő fríz lebontását állítólag az oszmán III. Szelim szultán engedélyezte 1801-ben, amikor Görögország is a fennhatósága alá tartozott. A konstantinápolyi brit nagykövet, Lord Elgin erre hivatkozva szerzett meg „néhány kőtömböt, amelyeken feliratok vagy ábrák vannak”. Elgin azonban a Parthenón teljes frízét leszedette, hogy Londonba szállíttassa, ám egyes darabokat már útközben értékesítettek.
A Heidelbergi Egyetem gyűjteménye volt az első intézmény, amely 2006-ban visszaadta kollekciójából a Parthenónhoz tartozó domborműrészleteket. Tavaly májusban Palermo régészeti múzeuma küldte vissza az Akropolisz Múzeumnak az ókori templom nála lévő töredékeit.
Ferenc pápa tavaly decemberben jelentette be, hogy a Vatikáni Múzeumok az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak adják át a dombormű töredékeit.
A vatikáni gyűjteményben három töredék volt: egy lófej, egy fiú portréja és egy szakállas férfi feje. A ló a fríznek abból a részéből származik, amely Athéné és Poszeidón vitáját ábrázolja.
A fiú az Athéné istennő tiszteletére rendezett körmeneten felajánlott kenyér hordozója. A szakállas férfi feje pedig egy kentaurküzdelem részlete a frízről.
Athén már évtizedek óta követeli a British Museumtól a fríz szobrainak visszajuttatását, a végleges átadásért cserébe felajánlotta, hogy más ógörög történelmi-kulturális műkincseket ad kölcsön a British Museumnak.
London azonban a kezdetektől fogva kizárta annak lehetőségét, hogy véglegesen lemondjon a Parthenón frízének darabjairól: az intézmény szerint a márványszobrokhoz jogszerűen jutottak hozzá, az Egyesült Királyság törvénye pedig nem engedélyezi a gyűjtemény megbontását.
