Budapest
2024 november 01., péntek
image

Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amelyeket évtizedekig nem fogunk megismerni

Egyre gyorsuló ütemben gyártja a titkokat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely évről évre képes e téren a saját rekordjait is megdönteni. Egyre több ugyanis az olyan kormányhatározat, amelynek nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát körülbelül sem lehet tudni, miről szólnak. Ezek azok a titkos kormányhatározatok, amelyeket a sorszámuk miatt háromezresnek neveznek, és a keletkezésüktől számítva automatikusan 10-30 évre titkosítják őket.

Ilyen speciális, háromezres kormányhatározatból 2021-ben 38 darabot hozott az Orbán-kormány,

vagyis ennyi döntését ítélte a kabinet olyannak, amit a benne szereplő tények, adatok, információk érzékenysége miatt muszáj évtizedekre elzárni a nyilvánosság elől. A 38 darabot is csak onnan lehet tudni, hogy a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a tavalyi statisztikai adatot.

A darabszámon kívül azonban semmit nem lehet tudni a 2021-ben hozott 38 döntésről. Még a kormányzatban, az államigazgatásban is csak egy nagyon szűk réteg – legfeljebb egy-két tucat ember – tud a létezésükről, ismerheti a tartalmukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkre elárulta azt is, hogy idén eddig további összesen 13 ilyen döntést hoztak a kormányok július 27-ig – részint még a ciklusát záró negyedik, illetve már a május végén megalakult ötödik Orbán-kormány.

 

A háromezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik a kormányzati titkolózásban.

Különbséget kell tenni a nyilvános és a titkos (hivatalosan: minősített) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:

A titkolózásnak persze lehet jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, a döntések nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezért titkosíthatják őket akár évtizedekre a törvény szerint. A „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítésű adatot akár 30, a „Bizalmas!” szintűt 20, a „Korlátozott terjesztésű!” adatot pedig 10 évre. Lejáratkor pedig meghosszabbítható az érvényesség, akár kétszer egymás után is, így

a „Szigorúan titkos!” minősítés a gyakorlatban 30 év helyett jelenthet akár 90 év titkosítást is.

Ha a háromezres kormányhatározatokról nem is lehet semmit tudni, a számuk évekre visszamenőleg követhető, mivel a sajtó időről időre kikéri a statisztikai adatokat. Ezek összehasonlításából pedig kiderül, hogy a 2021-es év 38 darab háromezres kormánydöntése alighanem rekord. Még akkor is, ha a 2014-es év hasonlóan erős volt titkolózásban és éppen a 2013-2014-es évekről nincs egészen pontos adatunk. Annyi biztos, hogy 2013-ban novemberig 17 háromezres határozat született, illetve az, hogy 2013 teljes évben, valamint 2014 első félévében a kormányváltásig összesen 40, az azt követő fél évben már a harmadik Orbán-kormány első fél évében, 2014 végéig pedig 16 darab.

Összességében biztosan elmondható, hogy

a NER 12 éve alatt, 2010-től ciklusonként egyre több titkos kormányhatározatot hoztak az Orbán-kormányok.

A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a most véget ért ciklusban pedig a 2021-es rekordévben hozott 38-cal együtt bőven 100 feletti lehetett a háromezres döntések száma. Sőt, a 100-at már 3,5 év alatt meghaladta a kormány, hiszen 2018-ban a kormányváltástól az év végéig 21-et, 2019-ben 16-ot, 2020-ban 27-et, majd 2021-ben 38 döntést hoztak, ami összesen már 102, de ehhez jön még az idén 7 hónap alatt hozott 13 újabb döntés többsége a május végi kormányváltásig.

 

A NER ezzel a tempóval nemcsak saját rekordjait döntötte meg ciklusról ciklusra, hanem a Fidesz által sokat emlegetett “baloldali kormányok” 2006-2010 közötti időszakát is, amikor a most zárult Orbán-ciklusénál kevesebb, mint feleannyi, 51 háromezres határozat született. Pedig abban a 4 évben két kormány is volt hivatalban: a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között csupán 38 ilyen döntést hozott, míg az azt követő Bajnai-kabinet a maga bő egy éve alatt további 13-at. A 2006-os év egyébként titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok.

A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen parlamenti ciklusban 339 háromezres határozatot hozott, ami több mint háromszorosa az Orbán-kormány most zárult ciklusa adatának. Ugyanakkor az Orbán-kormány sem volt mindig ilyen visszafogott, hiszen 1998–2002 között a mostani miniszterelnök első kormánya még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. De még ez, a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok.

A Horn-kormány 1994–1998 között például 486 döntését titkosította, de még ez is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt összesen 2299 háromezres döntést hozott, ami azt jelenti, hogy akkoriban havonta csaknem 50 kormányhatározat kapott titkos minősítést. Ezt a rendkívül magas számot indokolhatta a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való “biztonsági játék”, de az is lehet, hogy – ahogy Orbán Viktor és már az Alaptörvény is nevezi a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez.

 

A háromezres kormányhatározatok tartalma a leggyakrabban úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat nyilvánosságra hozott később a Horn-kormány. Innen tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni években például a bős-nagymarosi vízlépcsőről – ezekben például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették.

A Medgyessy-féle 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is az őt követő Gyurcsány-kabinet oldotta fel, így ma már tudható, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki a magyar légtérben például “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet. A légierő ügyeletes parancsnoka volt ez a személy egyébként idén március 11-re virradóra is, amikor 40 percet töltött Magyarország légterében az a katonai felderítő drón, amelyik később Zágrábban lezuhant. A hvg.hu hiába próbált utánajárni, a részleteket 30 évig, vagyis 2052-ig szeretné titokban tartani a Honvédelmi Minisztérium:

Tavaly nyáron, éppen a Pegasus-botrány csúcspontján tárta fel egy, a titkosítás alól már feloldott kormányhatározatba közérdekű adatigénylés nyomán betekintve a hvg360, hogy a Pegasus-szoftver korai elődjének mondható, hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozásáról egy háromezres típusú kormányhatározatban döntött 2002 őszén Medgyessy Péter akkori kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által fejlesztett rendszerről szóló, 3073/2002. számú utasítás 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű.

Noha több olyan 1990–1994 közötti 3000-es határozat is van, amelyek csak 2040 májusában válnak hozzáférhetővé, egy 1991-es – 2020 végén lejárt minősítésű – döntést is megismerhettünk az említett Medgyessy-határozattal együtt. Ez egy magyar–szovjet kormányközi egyezményről szól, “a Szovjetunióból beszerzett, szovjet gyártmányú rejtjeltechnika” alkalmazási rendjével kapcsolatban. Egy másik, egykor 20 évre titkosított iratba is betekintettünk, ezt Orbán Viktor írta alá 1998-ban, és a titkosszolgálati célú “fedőintézmény létrehozásának, működésének szabályairól” szól.

A kormányzati titkosítás persze a rendszerváltás előtt is létezett, ahogy a 3000-es határozatok kategóriája is. Ezeknek a régi iratoknak a titkosítását a legtöbb esetben megszüntették, így – irattárakban, engedéllyel kutatók számára – hozzáférhetők. Így ma már tudható, hogy az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét" szabályozta. Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén tett űrkirándulását is ez a határozat alapozta meg.