Több pénzt húzott ki az OTP zsebéből a kormány, mint a háború
Az előző évi 456 milliárd forint után 24 százalékkal kevesebb, 347 milliárd forint lett az OTP Csoport konszolidált adózás utáni eredménye 2022-ben – közölte pénteken a pénzintézet. A cégcsoport bevétele 1657 milliárd forintra nőtt, ami 26 százalékkal magasabb a 2021-esnél, a működési eredmény pedig 869 milliárd forint lett – mindkettő rekordnak számít a vállalat életében.
Amennyiben csak a magyar teljesítményt nézzük, úgy azt látjuk, hogy még jobban, 84 százalékkal csökkent a nyereség és mindössze 27 milliárd forintot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy az OTP magyarországi nyeresége kisebb lett a K&H-énál és az Erstéénél is, előbbi 67,6 milliárdos, utóbbi 53,5 milliárd forintos nyereséget ért el 2022-ben.
Az OTP részletezte is, hogy mi okozta a gondot: a magyar kormányzati intézkedések összesen 138 milliárd forintot húztak ki a zsebükből, amiből a legnagyobb tételt, 68 milliárd forintot az extraprofitadó jelentette, de 39 milliárdot vitt el a törlesztési moratórium és a kamatstop, 20 milliárdot a pénzügyi szervezetek különadója, és 10 milliárdot a Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása.
Ezenfelül Oroszország támadása Ukrajna ellen 94 milliárdos mínuszt jelentett, részletezve: 59 milliárd forintot jelentett a goodwill leírás és befektetés értékvesztés adóhatása, illetve 35 milliárdot az OTP magyar és bolgár pénzintézetének orosz állampapírjaira képzett értékvesztése. És a számokban megjelenik egy horvát különadó is, az 3,2 milliárd forinttal terhelte az eredményt.
Az OTP magyar cégének eredménye amúgy úgy zuhant ekkorát, hogy közben 15 százalékkal nőtt a hitelállománya, 33 százalékkal a vállalati hitelezés.
A külföldi bankok nyeresége a román kivételével mindnek nőtt, ahogy a hitelkihelyezés is 10 százalék felett bővült. A bolgár DSK például 120 milliárd forintos nyereséget hozott össze, ami közel négy és félszerese a magyarnak. De a magyarnál több nyereséget termelt a horvát (43 milliárd) és a szerb (37 milliárd) leányvállalat, míg a szlovéné (24 milliárd) épphogy elmaradt.
Az orosz bank profitja természetesen csökkent, mégpedig 57 százalékkal, és így is 3,9 milliárd rubelt, mai árfolyamon 18,5 milliárd forintot ért el. Mind a bank közleménye szerint tudatos leépítés eredménye, aminek következtében a vállalati hitelek 75 százalékkal, a bruttó hitelösszeg pedig 12 százalékkal csökkent. Mínuszos lett viszont az ukrán leány teljesítménye, a 2021-es 39 milliárd forintos nyereség után itt már 15,9 milliárdos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
Mindebből jól látható, hogy az OTP tavalyi nyereségének jelentős részét külföldön hozta össze. Ez amúgy – még ha a 2022-es év a különadók miatt különleges is volt – egy évek óta tartó folyamat: 2016-ban még a hitelállomány 47 százaléka jött Magyarországól, tavaly már csak 31 százalék. De talán még beszédesebb, hogy amíg 2016-ban mindössze 6 százalék volt az euró hitelállomány (egész pontosan az euróövezeti és ERM 2-ben részt vevő országok részesedése az OTP Csoport nettó hitelállományából), addig 2022-ben már 41 százalék.
Az idei évtől azt várja az OTP, hogy a magyar gazdaság 0,6 százalékkal fog nőni – a kormányprognózis 1,5 százalék –, és némileg csökken a 13 százalékos alapkamat, ám továbbra is megmarad a rendkívül bizonytalan környezet, amit nemcsak az orosz-ukrán háború okoz, hanem a magyar gazdasági helyzet alakulása körüli kérdőjelek, és ehhez kapcsolódóan a kormányzati és jegybanki intézkedések is. Oroszországban és Ukrajnában arra számítanak, hogy a bankjaik gazdálkodási környezete érdemben nem romlik, így 2023-ban mindkét országban javulhat a helyi devizában kifejezett adózás utáni eredmény.
