Több mint fél év kellett a Pénzügyminisztériumnak ahhoz, hogy adatokkal tudja indokolni a kata kivégzését
A „kisadózó vállalkozások tételes adója” nevű, de közszájon inkább csak kataként forgó adórendszerrel viharos gyorsasággal számolt le a kormány tavaly nyáron. A Telex még akkor kérte ki azt a dokumentumot, amit a Pénzügyminisztérium a katatörvény átalakításához kapcsolódó döntés-előkészítéshez állított össze és most, alig 242 nappal később, a tárca meg is küldte a portálnak.
Ebből kiderül, hogy a rendszer 2013-as bevezetésétől a 2022-es kivégzéséig folyamatosan nőtt a használók száma, tavaly év elején már 400 ezer fölött járt. Az is látszik, hogy az 50 ezres adóalap használata esetén és a minimálbér emelése miatt a minimálbérért járó nyugdíj 60, illetve 36 százalékát (ez a minimálbér és az 50 ezer forint aktuális arányának függvénye – a szerk.) kapták volna csak meg a katások.
A legnépszerűbb katás szakma a fodrász volt, amit az üzleti tanácsadó, majd a könyvelő követett.
Végül az is kiderült, legalábbis a tárca grafikonja szerint, hogy igaz volt az a kormányzati indok, miszerint sokan bújtatott munkaviszonyként használták fel a kata nyújtotta lehetőségeket, a grafikon szerint a visszaélők száma pedig rohamosan, évről évre nőtt.
A megváltozott katatörvény alapján 18 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár, de csak azok választhatják az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivéve a taxisok, mert ők mentesültek az új szabály alól.
Mindez azt is jelenti, hogy a betéti társaságok is kikerülnek a katások köréből. A törvény ellen szinte minden érintett szakmai szervezet – művészek, könyvkiadásban dolgozók, futárok, fordítók, írók, színházi szakemberek, reklámszakemberek és így tovább – tiltakozott, a könyvelők szerint pedig ez minden idők legnagyobb adóemelése.
(Nyitóképünkön a 2022 nyarán tartott egyik, katatörvény elleni demonstráció résztvevői az Erzsébet hídon)
