Több magyar talált külföldön munkát, mint ahányan Magyarországon
Februárban 4 millió 691 ezer volt a foglalkoztatottak száma, 8 ezerrel kevesebb, mint januárban, viszont még így is 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A folyamat már lassan fél éve tart: nem hirtelen borul meg a munkaerőpiac, de folyamatosan minden hónapban néhány ezer fővel csökken a foglalkoztatottság.
Háromhavi átlagban, tavaly december és idén február között (ezek egy kicsit precízebb adatok, mint a haviak) 15 ezerrel többen dolgoztak, mint 2021 decembere és 2022 februárja között. Hogy csak ennyivel többen, annak az egyik fontos oka a közmunkaprogram leépítése: míg a magyarországi versenyszférában 11 700-zal többen dolgoznak, 10 ezerrel kevesebben vannak közmunkán.
A Magyarországon dolgozókénál is jobban nőtt viszont azoknak a száma, akik külföldön dolgoznak: ők 13 500-zal vannak többen, mint egy éve.
Itt fontos hozzátenni, hogy ez utóbbi csoport nem a kivándorlókat jelenti, hanem azokat, akik magyarországi háztartás tagjai, de külföldre járnak át dolgozni.
A munkanélküliségi ráta ezzel háromhavi átlagban pedig 4,1 százalékosra emelkedett – egy éve 3,8, egy hónapja pedig 4 százalékos volt.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatokat: a vállalkozások (különösen az energia- és munkaintenzív területeken) „a költségeik csökkentése érdekében elkezdték a munkaerőpiaci alkalmazkodást”. A munkanélküliek száma is emelkedik, hiszen az elbocsátott munkavállalók egy része nem tud azonnal új munkában elhelyezkedni.
Látszik viszont még egy új folyamat: sok eddig inaktív (azaz nem dolgozó és munkát nem is kereső ember, például háztartásbeli, idénymunkás, vagy épp korán nyugdíjba vonuló) ember került át a munkanélküli kategóriába. Ennek az lehet Virovácz szerint az oka, hogy amilyen magas az infláció, egyre több eddig inaktív kezdett el állást keresni, azonban még nem talált.
