Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency
Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.
A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.
A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.
Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:
A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről”. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:
A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.
Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”. Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, „mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van”, viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani.
