Tízezresek a leghosszabb egészségügyi várólisták Magyarországon
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a szürkehályog-műtét várólistáján közel 13 ezren szerepeltek márciusban, míg térdprotézisre 11,4 ezren, csípőprotézisre pedig 7,4 ezer beteg várakozott.
Az adatokat a Napi.hu kérte ki, a lap arra is felhívj a figyelmet, hogy bár a törvényi előírások szerint csak 13 beavatkozás esetén kötelező várólistát vezetni, de a kapacitáshiány miatt tartósan (legalább 60 napja) beavatkozásra várakozó betegek listáján további 6 ezer beteg szerepel.
A várólisták pontos számai március 27-én így festettek:
Csípőprotézis- és mandulaműtét - fontos operációknál nőtt tovább a várólisták hosszaTöbb műtétnél nőtt a várakozó betegek száma és a várakozási idő, hiába születtek szakértői javaslatok, és hiába különítettek el forrásokat is a várólisták csökkentésére. Miközben a koronavírus-járvány mérséklődött, és „kezelhetőbb mederbe terelődött", sok, az életminőséget jelentősen befolyásoló műtét esetében tovább nőtt a várakozók száma.
A kapacitáshiány miatt vezetett várólista márciusi adatai pedig így alakultak:
Az egészségbiztosító azt írta a lapnak, hogy „mindent megtesznek azért, hogy 2023-ban a pandémia miatt kialakult várólisták hossza rövidüljön és a várakozó betegek száma csökkenjen”. Emlékeztettek arra, hogy tavaly tavasszal indult egy kormányzati program: 13,6 milliárd forintot szántak erre a célra.
Statisztikai trükkel csökkentheti a kormány a várólistákatÉvente csak néhány száz magyar kér engedélyt külföldi egészségügyi ellátásra azzal, hogy azt az egészségbiztosító pénzzel is támogassa. Pedig uniós szabályok alapján erre többféle lehetőségünk is van, ha mi, vagy az orvosunk úgy látja, hogy „belátható időn belül" saját országunkban nem jutnánk kezeléshez.
