Tiborcz István cége 6,5 milliárd forint állami támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel
Összesen 131,6 milliárd forint támogatást osztott szét egyedi kormánydöntésekkel (EKD) a külgazdasági minisztérium különféle nagyvállalatok (főleg multik) beruházásaira – derül ki a tárca által közzétett adatokból. Ezzel tavaly osztották ki a második legtöbb ilyen támogatást, csak 2021-ben volt nagyobb az összeg: közel 250 milliárd.
2021 végére datálódik az eddigi három legnagyobb EKD-támogatás, a dél-koreai SK akkumulátorgyártó 76 milliárdja, egy másik SK-leány 28 milliárd forintja, illetve a szintén dél-koreai szintén akkugyártó Samsung SDI 34 milliárdja.
2022-ben darabszám szerint 52 vállalkozással írtak alá támogatási szerződést (a támogatások folyósítása jellemzően időben elhúzódó, és jellemzően üzleti titok). Darabszám szerint a német vállalatok vannak a legtöbben: 13-an.
A 2022-es kedvezményezettek közül említésre érdemes a Waberer’s, amely 6 milliárd forintot kapott egy 18 milliárd forintos összértékű logisztikai központra és 390 milliót egy szolgáltató központra. Ezért összesen 213 darab munkahelyet kell leszállítania a cégnek.
Biztos fatális véletlen, de a támogatási szerződéseket pár nappal az után írták alá, hogy kiderült: a miniszterelnök veje, Tiborcz István beszáll a vállalatba.
Tavaly a legtöbb támogatást, 13,5 milliárd forintot a BMW kapta 300 új munkahelyért, 10 milliárd forint feletti összeg jutott még a török Sisecam üvegcsomagolás-üzemére és az olasz tulajdonban levő Kometa húskészítménygyártó kapacitásainak bővítésére.
6,8 milliárd forintot kapott az orosz tulajdonú Arnest új aeroszol töltőüzemére – a támogatási szerződést áprilisban írták alá, tehát már a háború kitörése után.
A magyar tulajdonú cégek közt a legtöbb támogatást, 6,6 milliárdot a Bayer Construct fürdőszoba-összeszerelő üzeme kapta. Ezt követi a Waberer’s logisztikai központjának 6 milliárd forintja.
A dán Lego nyíregyházi gyárának bővítéseihez 5,8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam,
és ezért még munkahelyeket sem kell teremtenie. A 2022-ben kiosztott támogatások közel feléért cserébe a kedvezményezetteknek már nem kellett egyetlen munkahely létrehozását sem vállalniuk. Ez meglehetősen friss fejlemény, 2020 előtt ilyesmi alig fordult elő, azóta viszont egyre gyakrabban. Minthogy immár „inkább az a szempont, hogy milyen béreket fizetnek a munkavállalóknak” – magyarázta a Portfoliónak adott interjúban Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója.
