Tényleg nem lesz nyugdíjunk az elöregedő társadalomban?
Egyre többször hallani olyan hangokat, hogy a társadalom elöregedése miatt egyáltalán nem lesz nyugdíjunk. Most megnéztük, mennyire súlyos a demográfiai helyzet a legfrissebb népszámlálási adatok alapján, és valóban kell-e aggódnunk amiatt, hogy idős korunkban elégtelen nyugdíjban részesülnénk.
A népszámlálás is rámutatott a súlyos elöregedésre
A 2022-ben megrendezett magyar népszámlálás fő megállapításai között szerepel, hogy a legutóbbi évtizedben is folytatódott a lakosság elöregedése. Megtudtuk, hogy tavaly a népesség 21 százaléka tartozott az időskorúak – 65 év felettiek – táborába, ez 2011-hez képest több mint 300 ezer fős bővülést takar. Eközben a gyermekek száma kis mértékben, míg a 15-64 év közötti „aktív korúak” csoportja számottevően csökkent. (Összehasonlításképpen felidézhetjük, hogy 1990-ben még alig 13 százalék volt az idősek részaránya a teljes lakosságon belül.)
Mi okozza ezt a lassú, de biztos elöregedést?
A társadalmunk elöregedéséért elsősorban az alacsony születésszámok okolhatók. Például az 1970-es években még átlagosan 168 ezer gyermek született évente, míg a legutóbbi 10 évben ez alig 91 ezerre tehető. (A tavalyi évi rendkívül kevés születés az oltások megjelenésével, és az emiatt elhalasztott gyermekvállalásokkal magyarázható.)
Fontos eredmény ugyanakkor, hogy az egyéni gyermekvállalási kedv növekedést mutat: a KSH közlése szerint a teljes termékenységi ráta a 2011-es mélypontról, 1,23-ról a 2021-es csúcsra csaknem 1,6-ig emelkedett. (Ez az a mutatószám azt jelzi, hogy élete során átlagosan hány gyermeke születik egy nőnek.) Észrevehetjük tehát, hogy úgy sikerült stabil szinten tartani a születésszámokat, hogy közben a szülőképes korú nők száma komoly csökkenést mutatott, de a gyermekvállalási kedv javult.
Mire odaérünk, már nem is lesz nyugdíjunk?
Gyakran hallani olyan szélsőséges vélekedéseket, hogy a helyzet súlyossága miatt a mai aktív korúak már semennyi állami nyugdíjra nem számíthatnak. Fontos leszögeznünk, hogy ezeknek az állításoknak a megalapozottsága csekély: jelenlegi tudásunk szerint minden bizonnyal még a mai fiatalok számára is lesz fenntartott és működő állami nyugdíjrendszer. Hiszen bármennyire is elöregedik a társadalom, a belátható időhorizonton mindig milliós nagyságrendű adófizetői csoport aktivitására számíthatunk, akiknek a befizetéseiből – bizonyos korlátok között – nyugdíjakat is lehet majd finanszírozni.
Hogyan lehet majd kezelni a nyugdíjproblémát?
A nyugdíjprobléma természetesen nem egyik napról a másikra, hirtelen fogja felütni a fejét, hanem jó előre készülhetünk rá. Éppen ezért érdemes átgondolnunk, milyen forgatókönyvek kerülhetnek majd az asztalra, amikor már nem lehet többé halogatni a változtatást.
A nyugdíjkorhatár emelése
A hazánkban alkalmazott 65 éves nyugdíjkorhatár további emelése (és a Nők40 névre keresztelt korkedvezményes lehetőség szigorítása) pusztán a demográfiai trendekből kiindulva valószínűleg bekövetkezik. Igaz, hogy nem rövid távon, hiszen csak nemrégiben fejeződött be a korhatár emelése, és már ma is nagyon sokan vannak, akik alig (vagy egyáltalán nem) érik meg a nyugdíjas kort. A mai negyvenesek és fiatalabbak azonban feltehetően hiú ábrándokat táplálnak, ha úgy vélik, ők is visszavonulhatnak majd 65 éves koruk betöltésével.
Járulékok növelése
Ugyancsak segíthet a nyugdíjkiadások finanszírozásán, ha a munkavállalók a mostaninál magasabb járulékkulcsokkal kezdenek adózni. Ez azonban mind a munkavállalókra, mind a vállalkozásokra nézve hátrányt jelentene, ugyanis drágítaná a foglalkoztatást, illetve visszavetné a nettó és bruttó bér hányadosát. A járulékkulcsok növelésének alternatívája lehet, hogy olyannyira megnövekedjen a hazai termelés hatékonysága, hogy azonos adózási körülmények között is számottevően növekedjen az egy főre jutó állami járulékbevétel. Kérdés, hogy közép- és hosszú távon van-e realitása a termelékenység kívánatos fokú javulásának.
A nyugdíjak reálértékének romlása
Örök vitatéma, hogy milyen mértékben kellene emelni a nyugdíjakat annak érdekében, hogy legalább megőrizzék a vásárlóerejüket. A svájci indexálás eltörlése óta alkalmazott inflációkövető nyugdíjemelés sok esetben nem tudja ezt biztosítani. Az átlagnyugdíj 2023 januárjában alig 208 200 forintra tehető, miközben az élelmiszerárak egy év alatt 44 százalékkal emelkedtek. Ez különösen az alacsonyabb nyugdíjban részesülő rétegeket sújtja, mert ők azok, akik a nyugdíjuk legnagyobb részét költik erre a termékcsoportra.
Kötelező szülőtartás érvényesítése
Lehet jó nyugdíjunk egy elöregedő társadalomban?
Láthattuk, hogy a következő évtizedekben egyre nagyobb problémát okoz majd a nyugdíjak finanszírozása: a csökkenő létszámú adófizetők egyszerűen nem lesznek elegen ahhoz, hogy méltóképpen gondoskodjanak az idős generáció megélhetéséről. Legkésőbb a 2040-es években – azaz mire az 1975 után születettek nyugdíjba mennének – már drasztikus lépésekre lesz szükség a nyugdíjkassza hiányának kezeléséhez.
