Teherán Putyin támogatása mellett egy háborút is elindítana, hogy leverhesse a hazai ellenzéket?
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél - a mondás talán Irán esetében is igaz lehet. Amerikai illetékesek szerint Szaúd-Arábia olyan hírszerzési információkat osztott meg Washingtonnal, amelyek szerint Irán arra készül, hogy néhány napon belül megtámadja a közel-keleti olajnagyhatalmat. Bár Teheránban azonnal cáfolták az alaptalannak nevezett hírt és azt hangsúlyozták, a „cionisták” és a nyugati hatalmak azért vádolják mindenfélével Iránt, mert aggasztja őket, hogy Teherán egyre mélyebb együttműködést alakít ki a környező államokkal, már évek óta mélyponton vannak a szaúdi–iráni kapcsolatok, s az ellenségeskedés többször fegyveres incidensekhez is vezetett.
A két állam közötti viszonyt sokan olyan közel-keleti hidegháborúnak tarják, amelyben a felek különféle proxiháborúkban feszülnek egymásnak. Például Szíriában, ahol a többségében síiták lakta Irán Basar Asszadot támogatja, a szunnita Szaúd-Arábia pedig a felkelők egyes csoportjait segítette. Jemenben is hasonló a helyzet, ott a polgárháborúban Irán a síita húti csoportokat, Rijád pedig a szunnitákat segíti pénzzel és fegyverrel. A két ország közvetítőkön keresztüli szembenállása Libanonban, Irakban és Líbiában is tetten érhető, ahol ugyancsak a frontok ellentétes oldalán harcoló erőket támogat Rijád, illetve Teherán.
Támadás az olajmezők ellen
A két ország között az utóbbi évek legsúlyosabb közvetlen incidense 2019 szeptemberében történt, amikor nagy valószínűséggel Iránból, vagy az iráni támogatást élvező hútik által ellenőrzött térségből indított drónok súlyos károkat okoztak a szaúdi olajipari létesítményekben. Irán több alkalommal is lőtte Szaúd-Arábiát, s Teherán általában olyan drónokat vetett be, amilyeneket most Oroszország lő ki sorozatban az ukrajnai városokra.
Most az adhat indokot Iránnak egy esetleges Szaúd-Arábia elleni támadásra – vagy legalábbis a feszültség tovább szítására – hogy Teherán, bizonyítékokkal nem alátámasztott vádjai szerint Rijád tevékeny segítséget nyújt az iráni tüntetőknek, akik már hónapok óta követelik emberi és polgári szabadságjogaik tiszteletben tartását. Miután 2022 tavaszára elhalt a tavaly kezdődött, sokak szerint éhséglázadásnak is nevezhető iráni tüntetéssorozat, a mai napig tartó tiltakozás amiatt pattant ki, hogy a perzsa vallásrendőrség letartóztatta a 22 éves Mahsa Aminit, aki nem megfelelően hordta hidzsabját. A rendőrök bántalmazták a fiatal lányt, ennek következtében Amini életét vesztette. A hatóságok nem ismerték el a bántalmazásokat, és azt állítják, a lány betegség következtében halt meg. Az sem kizárt, hogy az iráni–szaúdi feszültség szítása mögött az a szándék is húzódik, hogy egy külső ellenség felmutatásával próbálják meg egy zászló alá terelni a gazdasági nehézségek és a jogtiprás miatt elégedetlen irániakat.
Öngyilkos drónok Moszkvának
Közben Irán az ukrán-orosz háborúban is egyre fontosabb szerepet játszik, Teherán korábban tagadta, most már elismeri, hogy drónok százait, ha nem ezreit szállítja Oroszországnak. Míg a viszonylag kezdetleges repülő eszközök ellen Ukrajna egyre sikeresebben védekezik, sokkal nagyobb veszélyt jelent az agresszió áldozatává vált ország számára az, hogy Teherán késznek mutatkozik arra is, hogy az orosz Iszkander föld-föld rakétákhoz hasonló ballisztikus rakétákat is eladjon Moszkvának. Az ukrán légvédelem ugyanis nincs felkészülve az ilyen támadások kivédésére, s az utóbbi hónapokban is látszik, hogy az Iszkanderekkel végrehajtott akciók legtöbbször sikeresek voltak.
Oroszország azonban egyértelműen kezd kifogyni ezekből a rakétákból, így komoly támogatást jelent, ha Irán valóban átad ilyen eszközöket Oroszországnak. Amerikai és ukrán források szerint Irán eddig 450 drónt küldött Oroszországnak és ebből mintegy háromszázat vetettek már be az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni akciókban. Az iráni drónokat a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímből irányítják az oroszok, és több jel utal arra, hogy a helyszínen ott vannak az iráni tanácsadók is.
Az Oroszországgal való együttműködés tovább nehezíti, hogy újra életbe lépjen az az iráni nukleáris megállapodás, amelynek értelmében a nyugati államok enyhítik a Teherán elleni nemzetközi szankciókat, ha cserébe a perzsa állam átláthatóbbá teszi atomprogramját és egyértelműsíti, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. Figyelmeztető jel, hogy az USA már a múlt hónapban további szankciókat léptetett életbe azon cégek ellen, amelyek részt vesznek a drónok Oroszországba juttatásában, s Washington további büntetést is kilátásba helyezett azok számára, akik segítik az iráni dróngyártást.
Alku nélkül
A helyzetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy miközben Irántól vesz drónokat, Moszkva igyekszik együttműködni Szaúd-Arábiával, mivel a Kreml meg akarja akadályozni, hogy a vezető olajtermelő országok kitermelésük fokozásával letörjék a kőolaj világpiaci árát. Az olajexport az egyik legfontosabb orosz exportcikk, s ha zuhanásnak indul az ár, Oroszország még nehezebben lesz képes finanszírozni a napi több százmillió dollárt felemésztő ukrajnai háborút.
Az elemzők szerint az olajár magasan tartása szaúdi részről nem jelenti azt, hogy az ország Moszkva szövetségese lenne: Rijád megszavazta a Moszkva elleni ENSZ-határozatokat és eddig 400 millió dolláros segélyt juttatott el Ukrajnába, így az olajkitermelés szinten tartása az USA-nak szánt figyelmeztetés, és azt hivatott szolgálni, hogy az ország függetlenedni akar a nyugati nyomástól.
