Budapest
2024 november 06., szerda
image

„Te engem nagyon szeretsz. Ülj ide az ölembe” – felkavaró vallomások egy színitanodás tanárról, akit 38 volt tanítványa vádol

Először csak a(z azonos nevű színházhoz nem kapcsolódó) Thália Tanoda volt diákjai számoltak be abúzusokról, de cikkünk nyomán többen jelentkeztek, akik az elmúlt évtizedek során a Gór Nagy Mária Színitanoda, a Pesti Magyar Színiakadémia és a Színház- és Film Intézet nevű, fizetős színházi oktatási intézményekben tanultak, és azt állítják: egy tanáruk, Gyöngyösi Tamás rendszeresen megalázta őket az órákon és a folyosókon, 45 kiló fölött mindenkit fogyókúrára biztatott, „karfiolos seggűnek” és kövérnek nevezett, sőt az egész osztály előtt a feneküket megemelve és elengedve végzett „fenéklöttyedtség-mérést”, rendszeresen megjegyzéseket tett testükre, szexuális életükre vagy arra, hogy mennyire izgatóak (akár még 18 évesnél fiatalabb lányok esetében is), kéretlenül fogdosta vagy puszira kényszerítette őket, és volt, aki azt állítja, tettlegesen is bántalmazta.

Az ügyet, amelynek részleteiről a hvg360 több részletben számolt be, a most 21 éves Hunyadi Emőke indította el, aki harmadmagával, 21 tanúval rendőrségi feljelentést tett volt tanára ellen. Gyöngyösi pedig őt jelentette fel becsületsértés miatt, azonban a második tárgyalásra, amelyen vélhetően ítéletet hirdettek volna, már nem ment el: húsz perccel a tárgyalás kezdete előtt bejelentette, Covid-gyanúsnak érzi magát.

Cikksorozatunk első részében – amelyben azt is leírtuk, a diákokkal környezetük elhitette, a szaktekintély Gyöngyösi szava szent, és aki színész akar lenni, annak el kell tűrnie mindazt, ami történik, aki nem így tesz, abból sosem lehet színész, sőt Gyöngyösi is ellehetetlenítheti őket – a 24 áldozat közül az egyik volt tanítvány arról számolt be: „Szólt, hogy fáj a feje, hozzak neki az irodájából gyógyszert és vizet, de utánam kiabált, hogy fussak: mivel nem voltam az ideális 45–50 kiló körül, mindig futnom kellett, hogy lefogyjak. Amikor visszaértem, rám nézett, és azt mondta: »Te engem nagyon szeretsz. Ülj ide az ölembe.« Borzasztó kellemetlenül éreztem magam, és minden bátorságomat össze kellett szednem, hogy azt merjem mondani, nem. Mire nagyon határozottan közölte: »Márpedig ide fogsz ülni.« Többet nem mertem ellentmondani. Máig beleborzongok, ahogy visszagondolok, hogyan fogta meg a hátamat, miután az ölébe ültem.”

Cikkünk megjelenése után a ma már az Anna and the Barbies együttes énekeseként ismert Pásztor Anna is elmondta, ő, már képzett táncosként, hallgatói és tanárkollégai minőségében is együtt dolgozott Gyöngyösivel, és az egyik összecsapásuk majdnem tettlegességig fajult. „Mivel erőteljesebb egyéniség voltam, határozott, karakán véleményem volt, Gyöngyösi Tamás úgy gondolta, én nem vagyok a nők közé sorolható. Ennek úgy adott nyomatékot, hogy mindig öcsinek vagy öcsisajtnak szólított. Ezt általában nem vettem komolyan, de egyszer mégis lett belőle egy összeütközésünk, ami nagyon elharapózott” – mondta cikkünkben.

Az ügy kirobbanása óta eltelt időben újabb 13 volt tanítvány mondta el nekünk saját történeteit, így már 38, egymást részben nem ismerő ember több évtizedből származó, egybehangzó vallomása áll rendelkezésünkre. Cikksorozatunkhoz összesen csaknem 19 órányi interjút vettünk fel és több száz oldalnyi dokumentum állt rendelkezésünkre.

A megszólalók úgy fogalmaznak: bár még akár egy évtizednél is hosszabb idő után is fájdalmas erről beszélniük, és van, aki emiatt újra terápiára szorul, fontosnak tartják, hogy megszólaljanak. „Ha nekünk nem is tanította meg senki, valakinek muszáj megtanítani a következő generációknak, hogy hogyan kell minderről beszélni, és hogy ki kell állni, ha történik velünk valami” – mondja egyikük.

Gyöngyösi Tamás ügyvédje útján üzente meg, hogy „konstruált és kitalált” vádakról van szó, az érintett színitanodák igazgatói vagy általunk megkeresett tanárai közül pedig senki nem mondta azt, hogy tudott volna az évtizedekig, a diákok állítása szerint nyilvánosság előtt zajló esetekről. Pedig a diákok azt állítják: sokszor kértek segítséget, de végül mindig egyedül maradtak a problémájukkal.