Tankerdugó alakult ki a Boszporusznál az olajársapka élesedése után
Több nyersolajat szállító tankerhajó torlódott fel Törökország tengeri szorosainál, miután hétfőn életbe lépett az orosz olajra vonatkozó G7-es ársapka, melyhez az Európai Unió és Ausztrália is csatlakozott, írja a Financial Times.
A lap szerint hajóbrókerek és olajkereskedők közlései, illetve műholdas képek alapján "nagyjából" 19 olajszállító tanker várt hétfőn arra, hogy áthajózhasson a török vizeken. Az első, beragadt tanker még november 29-én érkezett. A beragadt hajók a Boszporusz és a Dardanellák közelében horgonyoztak le az áthaladási engedélyre várva. Ez a két szoros köti össze Oroszország fekete-tengeri kikötőit a nemzetközi piacokkal. A forgalmi dugó az FT szerint az első jele annak, hogy az olajársapka akár az orosz exporton túl is belezavarhat a globális olajkereskedelembe.
A torlódás oka az, hogy Törökország hétfőtől fogva új dokumentumokat kér az áthaladni kívánó hajóktól a teljes körű biztosítottságuk igazolására. Ez az FT-nek nyilatkozó kereskedők szerint egy levél lenne, magától a biztosító társaságtól, amely garantálja, hogy a tanker biztosítása kiterjed az esetleges olajszivárgásokra és ütközésekre is.
A tengeri szállítmányozási piac 90 százalékának biztosítását lefedő, összesen 13 céget tömörítő International Group of Protection and Indemnity Clubs szerint a törökök kérése "jócskán túl van" az alapesetben kért információszolgáltatáson. A csoport vezetője azt nyilatkozta az FT-nek, hogy "konstruktív párbeszédet" folytatnak az illetékes török hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
Az FT-nek nyilatkozó hajóbrókerek és a globális olajkereskedelmet figyelő TankerTrackers szerint a szorosoknál várakozó szállítmányok java része kazahsztáni eredetű nyersolaj. A kazah olaj csővezetéken érkezik az orosz kikötőkbe, onnan rakodják a tankerekre. Ezt az olajat nem sújtják szankciók. A hétfőtől élő olajársapka csak az orosz nyersolajra vonatkozik. Az új szabály szerint európai hajótársaságok, biztosítók és viszontbiztosítók csak akkor vehetnek részt Oroszország és egy harmadik ország olajkereskedelmében, ha a harmadik ország maximum 60 dollárt fizet az orosz olaj hordójáért. Az európai/nyugati cégek részvétele azért fontos, mert majdnem a teljes piac biztosítását és logisztikáját ők adják, ilyen, nyugati biztosítás nélkül nem is lehet bedokkolni EU-s kikötőkbe.
Oroszország közölte, hogy nem hajlandó az ársapkának megfelelve bonyolítani a nyersolaj-kereskedelmét. A szabály megkerülésére, illetve a hajóhiány megoldására idén több mint 100 tankerhajót szereztek be – ezt a szakma árnyékflottának hívja –, de a piac szűkössége miatt csak leselejtezés előtt álló tankereket tudtak venni, azokat is jócskán túlárazva, és szakértők szerint ennyi új hajó nem lesz elég arra, hogy teljes mértékben kiváltsák az európai hajókat. A nyugati biztosítások kiesésére készülve pedig elkezdtek partnereiknek saját, orosz biztosításokat kínálni az olaj tengeri kereskedelmére.
A tankerek bedugulásáról egy, az olajtranszportra rálátó forrás azt mondta az FT-nek, hogy az orosz biztosítók kiállították a levelet a török hatóságoknak, így az orosz árnyékflotta hajói gond nélkül hajózhatnak továbbra is a török szorosokon. A forrás szerint minden feltartott hajó nyugati biztosítással rendelkezik. Azok a hajók, melyek nem nyersolajat, hanem finomított termékeket szállítanak – benzint, dízelt, kenő- és fűtőolajat – továbbra is átengedték minden további nélkül, mivel az olajtermékeket érintő EU-s szankció csak 2023. február ötödikén lép életbe.
