Szürreális árajánlatokat kapott Budapest az áramra, de így sem zár be kulturális intézményeket
Nem szerződik előre, hosszú futamidőre a főváros egyetlen energiaforrásra sem – derült Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtöki háttérbeszélgetésén. Kiss Ambrus arról beszélt, hogy olyan árajánlatokat kapnak, amiket szürreálisnak tart. A főváros teljes éves energiafogyasztása 536 gigawattóra (ebben benne van például a BKV 250 gigawattórás, illetve a közvilágítási rendszer nyolcvan gigawattórás fogyasztása is).
Kiss beszámolója szerint 536 gigawattórára 240 milliárd forintos árajánlatokat kaptak.
„Ez a pénz nincs, nem is lesz” – jelentette ki Kiss Ambrus. Mint mondta, a főváros 2022-es, az iparűzési adóból származó bevétele nagyjából 190 milliárd forint lesz – vagyis meg sem közelíti a villamosenergiára kapott ajánlatot, amit úgy kellene kifizetniük, hogy közben dolgozói béreket, illetve más beszerzéseket is finanszírozniuk kellene.
Földgázból kilencmillió köbméter lenne az éves igény, ez nagyságrendileg tízmilliárd forintot jelentene, Kiss szerint azonban tilos kapkodni a mostani helyzetben. A fővárosnál így most várnak. Vagy egy esetleges állami beavatkozásra, vagy arra, hogy stabilizálódjon a piac, de egy biztosnak tűnik Kiss szavai alapján:
sem a Fővárosi Önkormányzat, sem egyetlen alájuk tartozó cég, vagy akár színház nem fog hosszútávú szerződést kötni energiahordozóra.
Ha nem lesz állami, esetleg uniós korrekció a rendszerben és nem is normalizálódik magától a piac, akár legvégső esetben az is előfordulhat, hogy napi áron fogják venni a BKV működéséhez szükséges áramot, napról napra fenntartva működését.
A főváros érvelése a hosszú távú szerződések ellen egyszerű: ha lemennek a piaci árak, a vevő (vagyis ők) faragnak rá, mivel magas árat fizetnének egy amúgy a piac által már alacsonyabbra árazott termékért, ha viszont elugranak az árak, akkor a szolgáltató lesz bajban, hiszen a főváros alacsonyabb árat fizet a magas ár helyett. Alapvetően azonban rövidtávú, vagyis negyedéves szerződésekben gondolkodnak jelenleg.
A technikai csődöt viszont elmondása szerint már ki tudja kerülni a főváros: a BKV várhatóan meg fogja kapni azt a 12 milliárd forintos normatív támogatást, amit az államnak jogszabályban előírt kötelessége utalni. A társaság deficite még így is brutális: a kormánynál 14 milliárd forintos energiahozzájárulásért kalapoznak – azonban eddig sikertelenül. Kiss szerint az az egy nem zárható ki a jelenlegi helyzet szerint, hogy folyószámlahitellel zárja a főváros az évet – azonban ezzel törvényt fognak sérteni, ha valóban így lesz.
Kiss elmondása szerint Budapesten – a Fővárosi Önkormányzat gondozásában lévő intézmények közül – nem terveznek intézményeket (pl. színházakat) bezárni. Mint mondta, ezeken néhány tízmillió forint takarítható meg csupán – ami a teljes energiamixben bagatell összeg. Megítélése szerint ezekkel a bezárásokkal az önkormányzatok azt sugallják, hogy megoldották a problémát, holott ha korábban lekötötték már az adott intézmény gáz- és villanyfogyasztását és nem bocsátanak el senkit, akkor nem is spórolnak semmit. Sőt: új problémát generálnak vele. Kiss értékelése szerint ezekre a közösségi terekre nagy szükség lesz a válság ideje alatt – így szerinte rossz ötlet pont ezeket a tereket bezárni.
Viszont a karácsonyi díszkivilágításon spórolni fognak, de Kiss egyelőre nem részletezte, hogy hogyan.
A főváros még az augusztusi közgyűlésen állította fel az Energia és Gazdasági Válság Elleni Operatív Törzset, ami az energiaválsággal összefüggésben egy másikat is kiszúrt: a szociális ellátórendszer is nagy bajban van. Kiss Ambrus beszámolója szerint Budapesten több olyan civil szervezet is van, ami önkormányzati, vagy közhasznú munkát végez el, ezektől a szervezetektől pedig folyamatosan kapják a jelzéseket arról, hogy az energiaárak elugrása miatt nem fogják tudni ellátni feladataikat.
