Szinte teljes kudarc az ellenzék számára a tavasz óta tartott 183 időközi választás
Szeptember 18-án négy időközi önkormányzati választást is rendeznek: hármat Budapesten, egyet pedig a Fejér megyei Hantoson. Előbbieken a tavaszi parlamenti választásra összeállt hatpárti ellenzék is indít jelöltet. Igaz, ők mind csak majdnem “összellenzéki” indulók: a XI. kerületben a két egyéni jelöltet csak öt párt – MSZP, Párbeszéd, LMP, DK, Momentum – támogatja, a Jobbik távol marad, míg Zuglóban a “közös” egyéni képviselőjelölt mögül hiányzik a Jobbik és az MSZP is – utóbbi nem hivatalosan egy másik ellenzéki jelöltet támogat.
A fentiekből is érzékelhető ellenzéki egység felbomlása rányomta a bélyegét az elmúlt hónapok időközi önkormányzati választásaira is, márpedig ilyenből május óta rengeteg volt: 183 voksolást tartottak országszerte. Azért csak májustól, és azért ilyen sokat, mert addig a kormány rendelkezése értelmében a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a szavazások megtartását. Májustól viszont gyors egymásutánban pótolták a 2020 ősze után elmaradt, feltorlódott voksolásokat.
Az első lehetséges napon, május 8-án rögtön megtartottak 16-ot – már ez sem kevés, de minden idők rekordját június 26-án állították be: aznap Nyíregyházától Egerig, Perkátától Kunbaracsig és Porpáctól Nagylócig összesen 74 időközi önkormányzati voksolást rendeztek, amennyit soha előtte egyetlen napon. Erős nap volt az egy héttel későbbi vasárnap is: akkor, július 3-án 35 szavazást rendeztek országszerte, azóta a legnagyobb szám is "csak" 15 volt egy napon.
A május óta megtartott 183 választás adatait böngészve kitűnik, hogy rengeteg volt a haláleset miatt kitűzött voksolás, és sok ilyen eset mögött éppen a koronavírus-járvány áll. A főváros VIII. kerületében például 28 évesen vitte el a fertőzés Balogh Lajos önkormányzati képviselőt. A június 26-ra kiírt időközin a Párbeszéd háttértámogatásával, a másik öt ellenzéki párt logója alatt indult közös jelölt veszített, az egyéni képviselői mandátumot elhódította a Fidesz–KDNP jelöltje az ellenzéktől. (Megjegyzés: cikkünkben ellenzéknek a parlamenti ellenzéket, avagy az ellenzéki összefogás pártjait fogjuk hívni, akkor is, ha olyan önkormányzati választásról van szó, amelyben a helyi ellenzék valójában a Fidesz–KDNP.)
A józsefvárosi eset nem egyedi: az elmúlt hetekben-hónapokban a fővárosban – ahol az ellenzék országos kudarca ellenére még értékelhető, sőt jó eredmények születtek – sorra veszített pozícióiból az ellenzék.
Legutóbb vasárnap, a parlamenti képviselővé lett Momentum-elnök, Gelencsér Ferenc “utódlására” kiírt I. kerületi választáson kapott ki a közös ellenzéki jelölt, Korsós Borbála a kormánypárti Fazekas Csillától, így a párbeszédes polgármester, V. Naszályi Márta által vezetett önkormányzat képviselő-testületében gyakorlatilag megszűnt az ellenzéki többség. Ennek ellenére a Fidesz nem tervezi a képviselőtestület feloszlatását, a polgármester pedig nem mond le. Arról, hogy hosszabb távon mit hozhat a kormánypártoknak a budapesti, szimbolikus győzelem, itt írtunk:
Az I. kerületi kudarcot megelőzte több másik is: a főváros III. kerületében, Óbudán is veszített egy képviselői helyet az ellenzék, miután a Fidesz jelöltje 50,1 százalékos eredményével magabiztos győzelmet aratott az ötpárti – Jobbik nélküli – támogatású ellenzéki jelölttel szemben. Igaz, itt ettől nem veszett el a kerületi képviselő-testületben az ellenzéki fölény. Elhasalt a közös ellenzéki jelölt az V. kerületben is, bár itt a kormánypárti jelölt 70 százalékos győzelme legalább nem járt ellenzéki mandátumvesztéssel.
Nem úgy, mint a főváros VII. kerületében, ahol a lemondás miatt megüresedett ellenzéki mandátumot a Fidesz–KDNP jelöltje vitte el a majdnem közös – kivéve Momentum – ellenzéki jelöltet megelőzve. Különösen bosszantó lehetett az ellenzéki vereség július 31-én a főváros XXII. kerületében, Budafok-Tétényen, hiszen az ellenzéki jelölt mindössze 10 szavazattal veszített a Fidesz jelöltjével szemben. Mindez úgy történik amúgy, hogy az utóbbi időben a Fidesz népszerűsége a közvélemény-kutatási adatok szerint nagyot esett:
Végignéztük a május 8-tól szeptember 11-g megtartott mind a 183 időközi önkormányzati választás eredményét, és azt látni, hogy a legnagyobb veszteségeket Budapesten szenvedték el az ellenzéki jelöltek, bár a fővárosban is volt azért kivétel. A főváros IV. kerületében 7 százalékpontos előnnyel az ellenzéki pártok által támogatott induló legyőzte a Fidesz–KDNP jelöltjét. Ennek, a június 26-i voksolásnak nemcsak Vasvári László győzelme volt a különlegessége, hanem az is, hogy itt kivételesen mind a hat ellenzéki párt – a Jobbik is – mögé állt.
Ha kilépünk Budapestről, újabb két ellenzéki győzelmet találunk, de ezzel véget is ért a dicsőséglista, vagyis elmondható, hogy az időközik mindössze 1,6 százalékában született egyértelműen azonosítható ellenzéki győzelem. A három darab ellenzéki győzelem egyike volt a már említett újpesti időközi, de szintén ellenzéki győzelem született (a voksok 75 százalékát megszerezve) júniusban a Heves megyei Gyöngyösön és szeptemberben a Pest megyei Isaszegen – ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy nem mindenhol indult pártszínekben kormánypárti jelölt.
Ez is bizonyítja, hogy az időközik 1,6 százalékában elért ellenzéki győzelem nem jelenti azt, hogy a kormánypárti jelöltek győztek az esetek 98,4 százalékában. Egyrészt azért nem, mert a fenti számításnál a klasszikus, április 3-i parlamenti választási értelemben használtuk az ellenzék fogalmát, de a Parlamentben a Mi Hazánk is ellenzéki, és az időköziken ők is arattak győzelmet. Másrészt vidéken jellemző a függetlenként, nem pártszínekben indulás, ami árnyalja a képet. Az is, hogy sok helyütt sem a Fidesz–KDNP, sem az ellenzék nem állított saját jelöltet.
Ha az adatokat a fenti grafikonon jobban megnézzük, látható, hogy a 183 időközi választás nagy többségét a képviselőtestületek feloszlás miatti választása (38 db), és az ezzel szükségszerűen együtt járó feloszlás miatti polgármester-választás (szintén 38 db) teszi ki. Ezt követi a harmadik leggyakoribb ok, a lemondás miatti polgármester választás – ebből 34 volt. A településvezető halála miatt eddig 32 helyen volt polgármester-választás. Ezután 17–17 esetszámmal az egyéni képviselőválasztás következik, haláleset, illetve lemondás miatt.
Jóval kevesebb, mindössze három esetben fordult elő olyan, hogy azért kellett önkormányzati képviselőt választani egy településen, mert a testület létszáma valamilyen okból a törvényben előírt minimális létszám alá esett. Két esetben összeférhetetlenség állt elő, emiatt kellett új polgármestert választani, egyszer amiatt, mert a korábbi polgármester-választáson szavazategyenlőség alakult ki, egy esetben pedig azért, mert a törvényben rögzített méltatlansági ok állt elő a településvezető személyét illetően.
Méltatlanság miatt a Tolna megyei Nagyszokolyon kellett új polgármestert választani, miután az előző vezetőt, Bors Bálintot hároméves börtönbüntetésre ítélték költségvetési csalás miatt. Szavazategyenlőség miatt pedig a Vas megyei Kemeneskápolnán kellett megismételni a polgármester-választást. Az ismétlés rendben is ment, de közben máshol alakult ki hasonló helyzet: a Zala megyei Nemesnépen mindkét független induló 45–45 voksot kapott, így a faluban szeptember 25-én újra választást kell majd tartani.
A 183 időközi választás között volt jónéhány érdekes eset, meglepő eredmény, szoros verseny. Az egyik talán legmeglepőbb eset a Békés megyei Méhkerék településé, ahol június végén a helyiek a három induló közül 68 százalékos szavazataránnyal
újraválasztották a Fidesz–KDNP-s Tát Margitot, noha februárban azért kellett lemondania, mert felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték költségvetési csalás miatt – ez azonban a helyiek nagy részét nem zavarta.
Előfordult egyébként a már említett fővárosi, XXII. kerületi, mindössze 10 szavazatkülönbséges eredménynél is szorosabb: Salgótarjánban az egyéni képviselő választáson egy független jelölt csupán 8 vokssal hagyta le a kormánypártok jelöltjét. A “szerény eredmény” kategória győztese pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén induló független polgármesterjelölt volt, aki egyetlen szavazatot kapott, így ellenfele a voksok 99,24 százalékával tudott győzni.
Nem egyszer ennél is simább volt a győzelem, ugyanis több településen is elmaradt a verseny és csak egy induló volt. Például a Zala megyei Keszthelyen, ahol nem is indult ellenzéki polgármesterjelölt, mivel nem volt olyan helyi, aki ki mert volna állni a fideszes jelölt Manninger Jenővel szemben – így ő kapta a voksok 100 százalékát. Bár sok helyen választottak fideszes polgármestert az ott élők, nem mindenhol termett babér a kormánypárti jelölteknek: több településen is helyi civil vagy független jelölt győzte le őket, Nyírkércsen a négy független mögött utolsóként végzett a Fidesz–KDNP jelöltje, így be se jutott a képviselő-testületbe. Előfordult azonban ennek az ellenkezője is:
a Fejér megyei Gyúrón nemcsak fideszes polgármestert választottak, de mind a 6 képviselői helyre is csupa kormánypárti jelöltet – ugyanez történt a szintén Fejér megyei Etyeken is.
A szeptember 18-ra kitűzött négy választással együtt eddig az év hátralévő részére, december 4-ig 35 időközi választást hirdettek már meg, de ez a szám még nőhet. A történtek frissessége miatt még nincs a listán, de tartanak majd két választást a Tolna megyei Ozorán is, mivel szeptember 13-án – az ülés zavartalansága érdekében rendőri biztosítás mellett – a község képviselő-testülete feloszlatta magát, így hamarosan képviselőket és polgármestert is választani kell a helyieknek. Feloszlatás és időközi választás lehet Jászberényben is, miután a helyi Fidesz összefogott a DK-val:
