Szinte mindenre kiterjed az állami beruházásstop, amely az építőipart is tönkreteheti
Mintegy 2100 milliárd forintos megtakarítást jelent az államnak, hogy leállítja több száz tervezett, még nem kezdett beruházását. Igaz, ebből le kell vonni 750 milliárdot: a már folyamatban lévő, befejezendő projektek költsége ugyanis a kormányzat számításai szerint 15–20 százalékkal magasabb lesz a tervezettnél, ezekhez a pluszforrást pedig ugyancsak jövőbeni fejlesztések átütemezésével teremtik elő. A halasztott beruházásokról hétfőn nyilvánosságra került, 284 tételt tartalmazó lista alapvető célja ugyanakkor a költségvetésben tátongó lyuk befoltozása – a lyukat pedig nemcsak az államadósság dráguló finanszírozása vagy a lakossági rezsitámogatás ezermilliárdos nagyságrendű forrásigénye okozza, hanem az is, hogy a kormány a kampányjellegű osztogatással – gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz – már a választások előtt felborította a büdzsét, így az államháztartás hiánya áprilisban már 2600 milliárd forinton állt, miközben az egész évre tervezett hiány 3200 milliárd.
A fenti számokból már jól látható, hogy a most közzétett 2100 milliárdos megszorító csomag hatalmas – még a teljes magyar nemzetgazdaság mértékével mérve is jól látható szám, hiszen a GDP idén 50,1 ezermilliárd forint lehet. A 2100 milliárd forint még úgy is jelentős tétel, hogy a beruházásstop hatása nem egy évben jelentkezik. A pakkban ugyanis számos nagyberuházás van, amelyek lebonyolítási ideje több év (lett volna), illetve akadnak olyanok, amelyek annyira az előkészítési fázisban voltak, hogy az sem világos, mikor indultak (volna). Ha egyáltalán.
Ez a brutális visszafogás meg fog látszani az építőipar teljesítményén is.
Azon az építőiparén, ami amúgy az egyik legfontosabb nemzetgazdasági ág, 2017–2019 között 0,5–0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Számszerűsítve az építőipar GDP-termeléshez való hozzájárulása 2,3 ezermilliárd forint volt 2020-ban. Kérdés, mennyire fogja megütni az építőipart mindez? A válasz az, hogy nagyon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes építőipar élő szerződésállományának értéke 3 ezermilliárd forint volt július végén. Szem előtt tartva, hogy a megszorítócsomag hatása nem egyszerre, hanem a következő 2–3 évben jelentkezik, az állam ezzel együtt a várható éves rendelésállomány tekintélyes szeletét rántja ki a szektor alól. Az építőipar kilátásait rontja, hogy a lakossági (illetve egész pontosan a lakosság számára épülő lakóépületek) megrendelései terén is visszaesés várható. A járvány és a háború hatásai felhajtották az építőipari anyagok árait, plusz a munkaerőköltségek is nőttek.
A nyilvánosságra hozott lista alapján az azon szereplő beruházások elhalasztása miatt az építőipar állami megrendeléseinek volumene mintegy 15–20 százalékkal csökkenne a jelenlegi szinthez képest – mondja a hvg.hu-nak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az építőipari vállalkozások egy része számára ez kezelhetetlen visszaesés – figyelmeztet az érdekképviseleti vezető. A mikro- és kisvállalkozásoknak nincs túlélési stratégiájuk, ilyen helyzetben valószínűleg lehúznák a rolót, azzal, hogy pár év múlva, ha javul a helyzet, talán folytatják tevékenységüket. A közepes és nagyvállalkozásoknak van túlélési stratégiájuk, ám az összköltségeik mintegy felét a munkaerőköltségek teszik ki. A nagyvállalatok pénzügyi tartalékai jellemzően egy évre elegendők, ám ha visszaesik a megrendelésállomány, és nem látszik a bővülés lehetősége, fél év után elkezdik leépíteni a munkavállalóikat. A közepes vállalkozásoknál ugyanez pedig már negyedév után megtörténik. A pandémia alatt az építőipar mintegy 35 ezer munkavállalót szívott fel más szektorokból, jelentős részük segédmunkásként dolgozik, a leépítések első körben őket érintenék.
Ha nem történik semmi, a feszültségek nem most rögtön, de 2023 első negyedévének végére felszínre törnek – mondja Koji László. A kieső állami megrendeléseket lakossági és magán beruházások kompenzálhatják. Kérdés, hogy a kormány hogyan fogja segíteni ezeket. Koji László szerint lakásépítési- és felújítási programokra lenne szükség, illetve támogatott hitelkonstrukciókra. Az 5 százalékos kamatszint láthatóan lélektani határt jelent, akár a jegybank Zöld Otthon-programját is újra lehetne indítani ekkora kamattal (korábban 2,5 százalékos volt a programban elérhető hitel kamata). Nyugat-Európában ezek a konstrukciók működnek, és nagyon fontos lenne, hogy itthon se törjön meg a lakásépítések, -felújítások üteme. Különösen, hogy a megemelkedett energiaárak mellett nagyon kellenének a jó energetikai paraméterekkel rendelkező ingatlanok. A kormány, illetve Lázár miniszter konzultál az építőipari szereplőkkel, beleértve az ÉVOSZ-t is, és nyitott a szakma álláspontjára, a szakma képviselői pedig előzetesen is megadják neki a bizalmat – mondja Koji László.
Az elhalasztott állami építőipari megrendelésekre visszatérve, a megszorítás nyilván érinteni fogja a Fidesz-közeli vállalkozói kört, a legnagyobb halak az építőiparban Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István. Félteni azért nem kell őket, az állam a folyamatban lévő beruházásokat nem állítja le. Ezek közül kiemelhető a Budapest-Belgrád vasút, ahol a kivitelező kínai-magyar konzorcium magyar felét Mészáros Lőrinc érdekeltségei alkotják. Elkezdődött az új paksi atomerőművi blokkok helyének alapozása - ugyan a dolgok jelenlegi állása szerint nagyon-nagyon valószínűtlen, hogy az orosz Roszatom a szankciók és a háborús helyzet közepette képes lenne erőművet építeni Magyarországon, mindenesetre Szíjj László Duna Aszfaltja mit sem zavartatva nekilátott a földmunkáknak. És persze nem szabad elfelejteni, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei nyerték el a gyorsforgalmiút-hálózat 35 éves koncesszióját. A koncesszió nemcsak az üzemeltetést foglalja magában, hanem az első évtizedben jelentős fejlesztéseket is. Szóval Mészároséknak és Szíjjéknek – no meg akinek lapot osztanak – lesz munkájuk bőven.
Ha a konkrét, csaknem 300 tételes listát megnézzük, azt látjuk, hogy főleg közlekedésfejlesztési és sportberuházási projektek esnek áldozatul a kormányzat kényszerű spórolásának. A lista több, mint harmadát teszik ki azok a közlekedési infrastruktúra projektek, amelyek a meglévő úthálózat felújítását vagy fejlesztését célozták a következő években, és amelyek “elhalasztásáról és átütemezéséről” a kormány már döntött. A 110, közúthálózathoz kapcsolódó projekt a teljes lista csaknem 39 százalékát teszi ki, és kisebb-nagyobb munkákat egyaránt érint. Így például egyelőre biztosan nem valósul meg az M1-es autópálya 2x3 sávosra bővítése Budapest és Bicske között, az M100-as gyorsforgalmi út építése mintegy 32 kilométeren Bicske és Esztergom között, de elmarad Kalocsától délre, az 51-es főút 25 kilométeres szakaszán is a burkolatcsere, és lekerült a napirendről a Baja belvárosát tehermentesíteni hivatott 4 kilométeres 2x1 sávos déli elkerülő út építése is.
Íme, a teljes 284 tételes lista:
Nemcsak egyes beruházásokat, hanem komplett programokat is lefújtak, így például a Magyar Falu Programhoz kapcsolódó, kistelepüléseket érintő mellékúthálózat-felújítások sem készülnek el, így 10 helyszínen, Albertirsától Lesencetomajon át Versegig számos településen élőnek meg kell elégednie a jelenlegi, leromlott állapotú utakkal. Áldozatul esett az állami spórolásnak a 2020-2024 között 150 milliárd forintos kerettel tervezett Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program összesen 36 közútrekonstrukciós eleme Bózsvától Hejcén át Vilmányig. Egyéb közlekedési beruházásokból is többet azonosítottunk a listán. Nem valósul meg Kelenföld vasútállomás volt épületének átalakítása, felújítása – ezt, mint annyi más hasonló projektet nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánította a kormány, sőt már meg is volt a közbeszerzés nyertese, mégis elmarad a mintegy 4 milliárd forintos műemléki rekonstrukció. Nem épül meg a mosoni Dunán az új híd és a Győr belvárosát tehermentesítő új útszakasz sem, pedig itt is már volt nyertes kivitelező 33 milliárd forintért. Elhalasztják a gubacsi vasúti híd kivitelezését is.
A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál összeállított “halállistán” a második legtöbb lefújt projekt sportberuházás: a 95 tétel a teljes lista éppen harmadát teszi ki. Itt is komplett programokat töröltek: a 2016-ban indult Nemzeti Szabadidős - Egészség Sportpark Program 77 új elemét halasztották el, így nem épül ingyenes, kültéri, közösségi sportpark Battonyán, Cecén és még több tucat településen. Kisvárdán, Makón és Sárospatakon pedig le kell mondani a helyi Honvédelmi Sportközpontról. Nem épül kézilabda-munkacsarnok Túrkevén, Hőgyészen és Nagyhalászon, nem állnak neki a Szegedi Tudományegyetem atlétikai centrumának és nem épül tanuszoda Tamásiban.
A listán a harmadik legnagyobb számban érintett terület az oktatás: itt 41 beruházást, fejlesztést számoltunk, amely a spórolás miatt elmarad. Köztük egészen komolyak is, mint például az ELTE lágymányosi kampuszán egy új, 10 ezer négyzetméternyi, 6 szintes épületszárny építése. Elmarad több szakképzési centrum energetikai megújítása és a Debreceni Egyetem két épületének felújítása, bővítése is. Nem épül meg Kőbányán a Póka Egon könnyűzenei képzési központ sem. Hiányoznak majd a 8, 16, 24 termes iskolák is Csömörtől Dunaharasztin át Veresegyházig. Nem kímélték a megszorítások az egészségügyi fejlesztéseket sem. Így valósul meg például a Hőgyes-Schöpf Mérei Gyógyszerkutatási Centrum sem a IX. kerületben, pedig 2017 óta tervezték, csak éppen a nettó 29 milliárdos kivitelezési ajánlat olyan borsos volt, hogy amúgy sem volt rá pénz. Elmarad a SOTE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika meddőségi centrumának tervezett fejlesztése, ahogy nem valósul meg Monoron a szakrendelő sem, és a Bicskei Egészségügyi Központ felújítása is halasztódik.
Csaknem kéttucat egyéb állami beruházás megvalósításáról egyelőre szintén le kell mondani: köztük kormányhivatalok felújításáról, bírósági épületek komplex energetikai felújításáról, és nem épül meg a Göcseji Falumúzeum, ahogy Cegléden a GULAG-emlékhely sem. Elmarad a Külügyi és Külgazdasági Intézethez tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia épületének felújítása, ahogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat irodaházának fejlesztése is, és saját, új épület nélkül marad a Moravcsik Gyula Görög-Latin Filológiai és Forráskutató Intézet is. Jegelte a kormány Szegeden a Járműipari Kompetencia Központ építését, pedig itt is volt már nyertes az 1,8 milliárdos munkára, csak éppen pénz nincs kifizetni. A Lázár-féle, fentieket tartalmazó 284 tételes lista – amit Csepreghy Nándor miniszterhelyettes Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszához csatolt – azonban nem a teljes lista, hiszen az a szeptember 19-i állapotnak megfelelően, kormánydöntéssel alátámasztott, lefújt beruházásokat tartalmazza. A sor azonban bővülhet: a 444.hu azóta rákérdezett az utóbbi évek egyik legvitatottabb állami beruházására, az önmagában 65 milliárdos hajdúnánási gyorsasági motorosverseny (MotoGP) pálya jövőjére is, és azt a választ kapta Lázár tárcájától: "A szabály egyértelmű. Ahol nem kezdődött meg az építkezés, azt a beruházást felfüggesztjük.”
A kormányzati ígéretek egyébként arról is szóltak, hogy megkezdett beruházást nem állítanak le. Korábban Gulyás Gergely miniszter is kijelentette, hogy “torzókat nem hagyunk”. Mégis, a halasztott állami beruházások listán szerepel a “Gödi Adatközpont beruházás megvalósítása” projekt, holott ez már így is egy sok pénzt felemésztő torzó. Az alapkövét 2016-ban letették és 2018-tól már itt tárolták volna egy őrzött szerverparkban az állam minden fontos adatát, de az adatközpont most is csak egy félkész betonmonstrum, amibe eddig több milliárd forintnyi EU-s és állami pénz ömlött. A kormányzati ígéretek szerint egyébként a fent részletezett fejlesztésekről, beruházásokról nem kell örökre lemondani, pár év múlva “leporolják”, megvalósíthatják majd őket. Lázár helyettese, Csepreghy Nándor államtitkár nemrég arról beszélt egy szakmai fórumon, hogy 2025–2026-ban ezeket újraindítják. Eközben készül az a keretjogszabály is, ami október elején kerülhet az Országgyűlés elé, és amelyről Lázár János tárcavezető már beszélt.
